1953. április 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
66
n«m tartjuk magunknál, de em.ékszem, hogy ez a kérdés egészen konkrétan én élesefa vetődött fel a VB előtt* hogy milyen sok hiba és baj származik abból, hogy ennyire széttagoltén foglallcozuunk a gyerraek- Drnblámákkal. Kérdemem tehát, hogy ennek a határozataak nem lett eredménye? Vagy miért van szükség arra, hogy most ismételten foglalkozzunk ezzel a kérdéssel? N e z v á l: Az 1.oldal II.fejezete szerint az nlföldi- utcai intézet túlzsúfolt. Mit tettek a túlzsúfoltság megszüntetésére? Van-e már uj helyiség és ha nincs, miért nincs? A 3.oldalon alulról a 2.bekezdés szövege megdöbbentő. * Azt mnndia^ hogy a gyerekek a teljes fizikai leromlás, vagy egyenesen az elpusztulás veszélyének vannak kitéve. Kik felelősek azért, hogy néoköztársaságunkban 1953-ban ilyen állapotok lehetnek? Dévény iné: Az 1.oldalon felveti a jelentés, hogv az államigondozott gyermekek tartását vállaló $zülők száma csökkent. Kiss elvtárs miben látja ennek okát és milyen javítás volna lehetséges ebben a kérdésben? Pesta: Döbrönteiné elvtársnő kérdéséből arra kell következtetni, hogv olyan bonyolult a helyzet, hogy nem sikerült úgy \ leírni, hogv megérthető volna. Arra kérem ezért Kiss elvtársat, mondja el röviden, hogy mi a helyzet, milyen ellentétek vannak itt. Katona elvtárstól Pedig art kérdezem, hogyan fejlesztette a* eü.minisztérium a gyermekvédő intézetet ahelyett, hogy a velüük való tárgyalás alaDján eredeti céljának megfelelően fejlesztette volna? V i r a g ne: A| l.oldalon azt mondja a jelentés, hogy a gyogvoedagógiai gondozásra és nevelésre szoruló gyermekek száma állandóan nő. Mi ennek az oka? Mennyiben veszélyeztetik ezek a gyerekek a közbiztonságot? A 4.nidainn van erről szó. Mi az oka annak, hogy a gyerekek egy-két (ot> I- 42 - j 4 mg -- . ----------
