1953. április 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
53
dolog, hogv az ország egyik első, Budapestnek pedig kétségtelenül eiső tsz-elnökérői van szó, - és az ügyész elvtárs nem vette fel velünk a kapcsolatot. A mi mezőgazdasági osztályvezetőnknek nem volt kialakult fogalma erről a kapcsolatról. Ahelyett, hogv az ügyészséggel beszélt j volna a kérdésről, levelet irt a birósúgnak//Seegner János elleni bünügvben olyan irányú elbírálást kérve, hogy legyenek tekintettel j arra, hogy Seegner egvifc minta tsz-ünk elnöke és súlyosabb elmarasztalása esetén nehezen tudnánk nélkülözni. Ez igv kétségtelenül protekciónak látszik. Mégis azt hiszem azonban (nem mindegy az, hogy a bi- ! rósá? ismeri-e, vagv nem ismeri a helyzetet és azt az egyént, akiről j ® it'lkezik; tudja-e, hogy miiven szerepe van pl. egy minta tsz* életében és fejlődésében. Ha hibás is volt ez az eljárás, az alapja mégis csak az volt, hogv az államügyészséggel nmm volt meg a kapcso- j x«tunk. I Meg keli tehát állapítani, hogy másfél év axatt nem sok | léo'st tettünk előre ezen a téren. Indokolt volna, hogy az ilyen lé| nveges kérdésekben annakidején jól megindult személyes kapcsolatot újra felvegyük. 1 Nezvál: Két kérdést szeretnék kiemelni. I Az egyik a következő: Tapasztalatunk szerint a társadalI mi tulsidőn vamszedői a berelszamolas, a könyvelés és nem utolsó sorban a pénzkezelés területéről adódnak. Nyilván két oka van ennek, | Egvreszt az, hogy az ellenőrzés nem kielégítő, de az ellenőrzés megl indításával most egym ásután leplezódnek le azok az eiemek, akik az I ellenőrzés eddiíri hiánya miatt hosszabb ideig manipuláltak. Másrészt D^dig oka ennek a kárigények konkrét meahatározásának hiánya is. így azutan a birósáa is olyan Ítéletet kénytelen hozni, amely nem eléggé keménv a szociá ista tulajdon megsértőivel szemben, hanem bizonyos fokig elnéző. Közösen ki keltene dolgozni és meghatározni, hogy mit íj V lehPt elf°sadni az igénybejelentéskor, kialakitani a módot a kárigény I- 27 - í 4
