1953. március 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
62
laszolták, hogy jelenjéfc meg az értekezleten az, aki jelölte őket. Tehát sok helyen nem ia törtéi^választás, hanem egyszerűen beküldték a névsort. Nem állíthatjuk, hogy a Közért-dolgozók nevelése területén mindent megtettünk. A Közért-nck coalcncm 2000 dolgozója részesült szervezett oktatásban. Ez azonban nem elegendő arra, hogy a 13.000 dolgozőból álló Közért-apparátust átneveljtík. A Párt segítségét kértük, de a szak- szervezet is sokat tud segiten i ezen a téren. A Közért-dolgozók nevelése komoly, nagy feladat, amelyet Pártunk irányításával és a szakszervezettel együttmülödve kell elvégeznünk. Sok magánkereskedőt is átvettühk a Közértekbe, akik sokban rontják az összetételt. Konkrét bejelentések van- nak nálünk arról is, hogy maga a Közért is helytelenül jár el, mert például a Rökk Szilárd-utcában egy volt kereskedőt, egy tőkést tart bent, mint üzletvezetőt. Itt tehát maga a Közért követett el hibát. Olyan utasítása van például, hogy aki 100 forintnál többet akar vásárolni, azt nem szolgálhatják ki. Sok ilyen ellenséges megnyilvánulás tapasztalható, Gálhidi elvtárs kérdésére válaszolva: az osztály nem intézkedhetik önállóan közellátási kérdésekben, A közellátási intézkedéseket minden egyes esetben felsőbb szervek adják ki. Mi csak javaslatokat tet- ^ tünk és teszünk felsőbb szerveinknek és a felsőbb szervek döntenek javaslataink felett, önállóan mi nem intézkedhetünk, mert a közellátás nemcsak budapesti, hanem országos kérdés. Helyileg a kerületekben például az áruk elosztásáról maguk a kerületi tanácsok is intézkednek, ezt azonban nem nevezzük mi közellátási intézkedésnek, Pesta elvtárs azt kérdezte, hogy kiket tartunk politikailag megbízhatatlanoknak. A szempontokat megbeszéltük az MNDSZ-szel,hogy milyen alapon válasszák meg a társadalmi ellenőröket. $4 az* hiszem, hogy maga az MNDSZ is tisztában van a szempontokkal, A tanfolyam eredményességéről a két példán kivül a példák tömegét hozhatnánk feÉUf. Ezt a két példát mint jellemző példát említjük. Nem kielégítő társadalmi ellenőreink magatartása pontosan azért, amit az előterjesztés is megjelöl: nem megfelelő a társadalmi ellen?j fo ' I ■- - - - - mg * s- éti * - 4 3 - j
