1953. február 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

12

* - >:*

a:l- ' *

késedelmesén azállitották ós a munkahelyekkel nem tartották eléggé

'■á-fl kapcsolatot. A’ rossz tervek is gátolták az építkezések folyamatos végzését Így a Patyolat építkezésénél a BUVATI által készített rossz 'veket át kellett.dolgozni és a menetközben szállított ' 'let- tervek miatt a kivitelező vállalat /Fővárosi Épitő és Tatarozó/ a műnké latokat határidőre befezeni nem tudta. A vállalat e miatt kötbérigénnyel élt a BIT/ATI ellen, melyet el is fogadtak. Azonkívül a Guszca u., 24® irodaház építkezésénél nem lehetett használni a BUYATI által elkészített asztalosterveket. A részletterveket magának a kivitelező Asztalosipari Vállalatnak kellett elkészíteni, amely kedvezőtlenül befolyásolta a befejezési határidőt. A hat :idők eltolódásában gyakran része volt az egyes anyagokban átmenetileg nutatkozó hiánynak és a rendelkezésre álló szállítóeszközük elégtelenségének is®

A IV.- negyedév folyamén is több esetben merült fel panasz a vállalatok ^ munkájának minősége ellen. Ezt súlyosbítja, ho£y az egyes létesítmény ok műszaki át- 'telekor megállapított hibák a kitűzött határidőre a kivi- t leső vállalatok a legtöbbször nem javították ki® Az Építési Igazgatóságnak oson a téren a.vállalatok feló . 'nyegesen szigorúbban kell élnie a fegyelmező eszközökkel®

A vállalatok béralapgazdálkodására jellemző volt a kisegítők állomány- csoportján/. mutatkozó gyakori, szinte rendszeres túllépés. Oka az,hogy a vállalatok lovaskocsikat szereztek be és a hajtők lóápolók bére nuc fért a béralapba. Az É.M, ezen a hol" ’.jn sem a. negyedév során, som 195 . évre nem sögitett. A pénzügyi fegyelmet lázitja ez a tény.

^ A béralar-szdálkodás területén több vállalatnál komoly hiányosság mutatkozott meg. így pl, az Épületbontó vállalatnál a normások egyes épi- téovozotők bemondásai alapján számoltak el normatételeket® A felelősöket megbírságolták és a jogtalanul felvett javadalmazást a vállalatnak visszatérít ették.

arőgazdálkodás területén erős hullámzást lehetett tapasztalni.

I

így a kerületi vállalatok fizikai dolgozói közül az utolsó '.-negyedben í 1-oc fő hagyta cl munkahelyét, ugyanakkor az újonnan nunkábaál.litottak

száma 1.154 volt. E nagyfokú munkaerőhullámzás oka a trösztvállalatok- | knl szemben nutatkozó lo $-os bérmegkülönböztetés és a munkahelyek saját opságábol adódó kisebb kereseti lehetőség.

A IVc negyedévben a termelésben foglalkoztatott nőknek a férfi dolgo- | sókhoz viszonyított számaránya a központi vállalatoknál o,5 #-knl csőkV

________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________=------------------------------------------------------------------