1953. január 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
14
y . 1 ^ . - .. — i r 1 Kétségkívül ennek egyik oka az is, hogy a kiegészítő parancsnokságok e gyes kangíny-feladatokról hamarabb szereznek tudomást, mint a Városi "a nács VB. és a munkálatok végrehajtására igen rövid idő áll rendelkez ‘.e Több helyen a kér. tanácsok vb. elnökei részéről a katonai előadók munkájának lebecsülése nyilvánul meg. A katonai előadói munkakör kulcspozíció és ezt a kér. tanácsok vb. elnökei nem veszik figyelembe. Mcgmui ' kozott ez a XVII.kerületi tanácsnál, ahol a katonai előadó holyo hónapokon keresztül nem volt betömve és másik 3 dolgozó között volt -^eloszl munkaköre. Ugyanitt áll fenn az a helyzet, hogy a Belügyminiszter 31 t j 1951. márciusában kiadott intézkedése ellenére sincs azóta sem a másod'k katonai előadó beállítva. Megmutatkozott ugyanitt a feladat lebecsülése abban is, hogy amikor hónapok után javaslatot tettek katonai előadóra, o- lyant javasoltak, akiről előre tudták, hogy erre a helyre nem megfeleld. A XXII.kér. Tanács Végrehajtóbizottságánál, ahol ugyancsak egy előadó van csupán, ezt az előadót is olyan munka elvégzésével bízták meg, o.mely nem az ő feladata volt. A III.kerületi tanács végrehajtó bizottsága megkérdezésünk nélkül állitott be katonai előadót, aki azelőtt a kereskedelmi osztályon dolgozott és ott nem volt megfelelő. Nehézségek mutatkoztak az elmúlt évben, de ezt megelőzően iq a költség- — vetéE biztosításával kapcsolatosan. A nehézségeket elsősorban az okozta, hogy a kerületi feladatok ellátására központilag volt biztosítva költségvetés, továbbá', hogy a sorozó és összeíró helyiségek dekorálására fo- i dezet egyáltalán nem állt rendelkezésre és ezt nem minden esetben r .került megfelelően biztosítani. Az 1953. évre olyan módon nyert oz megoldást, hogy a költségvetés kerületekhez került, ahol a dekorációs anyaghoz szükséges fedezőt ugyancsak biztosítva van. További feladata van a katonai előadónak a bevonulások után. . b vciu] ■ tak hozzátartozóiról való gondoskodás, özek rendszeres látogatás11; sző ség esetén pedig munkába helyezése, illetve segélyezése. Az első tényleges szolgálatra bevonultak hozzátartozóinak munkábahely - zése nem szervezett módon történik. A vállalatokat, üzemeket kötelez intézkedések nincsenek. Ezért különösen azokban a kerületekben vannak nehézségek, amelyek n<:m üzemi kerületek. A bővonultak munkaképtelen hozzátartozóiról való gondoskodás seg'lye/'r formájában történik, ez azonban nem felel meg a követelményeknek. A segély összege, továbbá a létminimum, amelyet a segély megállapítása alakjául az 1951. évben kiadott népjóléti miniszteri rendelet megjelölt, nem alkalmas .rra, hogy a valóban rászorultaknak megélhetést biztosítson. Ilyen módon természetesen nem segíti azt a célt sem elő, hogy a Néphadseregben katonai szolgálatot teljesítő fiatal szolgálatát és tanulmányait nyugodtan, gondtalanul fogathassa, hozzájárul ehhez az in, hogy a segély folyósítása az Országos Nyugdíjintézet feladata, ahol az első ízbon folyósítandó segéllyel kapcsolatos adminisztráció sok esetben egy hónapot, vagy ennél többet vesz igénybe, s ily módon igen késedelmest r j érkezik a segélyezetthez. Az első tényleges szolgálatra bevonultak segélyezésével kapcsolatosan még meglehetősen bürokratikus az ügyintézés, mert ugyancsak a fent meg- ■y jelölt rendelet előírja azt is, hogy ennek elbírálására - a Városi Tan. VB. III. /igazgatási/ osztálya mellett - háromtagú bizottság van hiv.í. , A segélyezési kérelmek előkészítése környezettanulmányok és egyéb igazolásokkal való ellátása. kerületi tanácsok VB., katonai előadójánk a feladata. Azáltal, hogy a végleges elbírálás a Városi Tanács VE. TIT. /igazgatási/ osztályához tartozik, ennek elintézése hosszadalmassá vi./. t - —------------------------------------------------------------------------------------