1953. január 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
87
* a tervelőkészitő munkában. A ki3munkák elhatárolására vonatkozó kérdésre szintén Benjámin elvtérs válaszol. Benjámin: A határidők és a munkák minősége tekintetében az átszervezés annyiban biztosit javuitist, hogy sokkal kisebb egységekre bontjuk az irodát és ez áttekintés igy könnyebbé válik. K.agas- épit.ési területen eddig két osztály működött, mindegyik osztálynak 4-5CQ munkája volt egyidejűleg, nemcsak mint tervezési, hanem részben mint művezetési munkais. Ez a szám már olyan magas, amelyet egy v zeto nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tud áttekinteni. Ezért ve^ , tettük fel azt a gondolatot, hogy több egysegre kell bontani az irodát és lehetővé kell tenni, hogy egy-egy részlegnek csak akkor megterhelése legyen, amelyet valóban el tud látni. A másik kérdés nz volt, hogy a bizalmas és a kismunkák milyen értékhnt-'rral szerepelnek. A bizalmas munkáknak nincs értékhatára, Ami pedig a kis munkákat illeti: 3QU.C0 forintig gondoljuk el* kozta^/ fogadni e munkákat, az iroda mostani fogle Iffottsága mellett azon- ben ezt az 'les határt mér nem lehet bevezetni, z iroda túlnyomórészt ^ legalább 90 százalék erejéig még mindig viszonylag kis munkákkal van megbízva. Nagy munka kevés van. Ez sok szempontból sajnálatos, i Sajnálatos elsősorban azért, mert a komolyabb képességű építészek nincsenek me-felelően foglalkoztatva. Sajnálatos azért is, mert egy ilyesfajta terhelés esetén nem biztosítható a műnk egyenletes végzése. bármennyire el kell is ítélnem, hogy hi ák fordulnak elu, meg kell mondanom, hogy a jövőben is feltétlenül lesznek hibák. Amilyen mértékben lehetséges, igyekszünk kiküszöbölni őket. Nagy segítségünkre van ebben a műszaki ellenőrző csoport, amely ma már 9 fővel dolgozik és vegre sikerült ide szereznünk egy gépészmérnököt is, aki gépészeti téren indította meg nz ellenőr, -st, de hosszú idő kell ni-' • ahhoz, hogy mindezeket a munkákat tökéletesen lehessen elvégezni. 1 - 63 - 1