1952. december 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

88

i

... L '

vagyunk, - mondotta ha egy nagyszabású emlékművet akarunk teremteni,mert nem tudunk elég szakmai munkást találni. Szükség lenne egy müipari közép-* iskola létesítésére, "molyban a központi cél n szépmüves mesterségek meg- tanítása lonne. Az ornamentális szobrász-t valósággal kiveszett* A gondoskodásnak a. bútoriparra is ki kell terjeszkednie. .» tanulókat tehet-- s ég vizsgálat alapján kell kiválogatni, A müipnrosokna.lc szövetkezetbe való tömörítőse szükségmcgoldás, mert az öreg mesterek már nem tudnak ebbe n formába beilleszkedni, Kisf'ludy-Stróbl Zsignond felhivtn a firy elmet arra, hogy a művészi munkát végző szakmunkások számára nem lehet megszabni a munkaidőtj mert akkor ^ncm művészi, hanem selejt munka lesz az eredménye, Kőszobrász utánpótlás egyáltalán nincs, Három-négy év múlva rár nem lesz oly"n kőszobrász, aki ogy figurát, vagy orv portrét márványból ki tudna faragni, A Sztálin szobron Fischcr Fcrcno európai viszonylatban is kiváló kőfpra--ó-szobrász dolgozik, médqt kellene találni arra, hogy eg^-két fiú tanuljon mellette. J.anáki építész a népművelési minisztérium számára c~y ^tervezetet dolgozott ki, amely szerint a Mátyás=.tcmplom környékén - itáliai minta sz-rint - helyiségeket kellene biztosítani r legkitűnőbb kézműveseknek. Ezen az alapon egész kis művészi kcznüvcs-város~ negyedet lehetne teremteni, melyben helyet kaphatna például o lejjebb ^ - keramikus, a legjobb bőrdíszműves, a legjobb üvegcsiszoló, vagy tr.sknké- szitő, stb. Vedres Márk felhívta a figyelmet az iparművészeti Főiskolára, melyet mer kellene vizsgálni abból a szempontból, hogy mennyiben tudja kielégíteni a felmerülő szükségleteket* Nezvál Ferenc rámutatott arra, ho két hntaln°s föladat áll előttünk. Az egyik n fővárosi műemlékek helyre" r.llit "sa, a másik a földalatti gyorsvosut képzőművészeti ipari remekművekkel való diszités^o Feltétlenül szükség van arra, hof*y a főiskola mellett ipari tanulók nevelése utján is elősegítsük az utánpótlást. Az anyagellátást az ipari osztálynak kell biztosítania. Ha ez nem sikerülne, magasabb állami szervekhez kell fordulni. Koós József szerint a helyi ipar szakmunkás-utánpótlását^a KISZÖV-ökkcl c-yüttmüködvc 03 a minisztériumok segitséaénck igénybevételével kell megoldani. A művészi kézműipar utánpótlásának biztosítása érdekében kutató munkát kellene vá,rezni a különböző vállalatoknál, üzemeknél és intézményeknél és az ott dolgozó mül^kotosokot, faszobrászolca.t, kőfaragókat a megfelelő szervekhez Kbll átirányítani. Tehetségkutatást is végezni kell,amely megéri ^ a fáradságot* Baranyai János a müipari munkák végzéséhez szükséges szers nők felkutatását sürgette, különben ezok elpusztulnak, pedig pétolh«tat- lnnok, Vági Fcrcno n vas- és faipari KISZÖV részéről örömmel üdvözölte a^VB-nck őzt a napirendi tárgyát, mert lehetősér: nyílik arra, hogy a művészi kisiparosokat valóban szakmai tudásuknak megfelelően foglalkoztathassuk. Szilárd Gyula szerint igen nagy vonzóerőt jelentene olyan szövetkezetnek n megteremtése, amelynek kizárólagos colja művészi kézműipari termékek készítése. Ponrrácz Kálmán elnök a vitát összefoglalva megállapította,^hogy a művészi magyar kézműipar ügyét nem lőhet puszta szervezési kérdésnek tekinteni. Az elhangzott felszólalások és az eddigi tapasZtalatok felhasználásával egy tervezetnek n kidolgozását javasolta, amelyet a művész-szakemberek közreműködésével tartott értckozlot n-llasfoalaláss után a kormányhoz kell felterjeszteni és ezen leivül a Partnak r figyolmct’is fel kell hivni erre a rcndkivül fontos kérdésre.

A VB igy határozott,

I

i

____________________________________________________________________________—----------------------------------------------------------------“----------------------------