1952. december 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
23
f • ’ 23 1-3♦ Az üzem-, illetve munkaegészségüggyel foglalkozó felügyelő a meglévő üzemek közül eísosor’ban a fontosabb vegyi üzemeket vizsgálta meg, mert ezek sokféle mérgező, az egészségre káros anyaggal dolgoznak. Megvizsgálta a nagymennyiségű ólommal, higannyal Dolgozó üzemeket is. így pl, a Laboratóriumi felszerelések gyárában sok higanymérgezés fordult elő. A felügyelő előírásainak és rendelkezéseinek végrehajtása után lényef esen csökkent a higanymérgezettek száma. Az elrendelt öltöző-,’ mosdó pitése pedig folyamatban van. A közelmúlt legnagyobb kiterjedésű munkája az Akkumulátor gyár részletes vizsgálata volt, amnt a felügyelő az Országos Munkaegészségügyi Intézet bevonásával haj tott végre. Agyárban ugyanis feltűnően nagy számú ólommérgezés fordult elő, A vizsgálat igen sok hibát derített ki. Ezek egy részét a vállalatvezetés,^ a felügyelő rendelkezése szerint már folyama tosan javitja. A hibák másik részének kijavítása túlhaladja a vállalat erejét és ezért a felügyelő javaslatára az egészségügyi miniszteri , lépett összeköttetésbe az Országos Tervhivatal vezetőjével, hogy a Tervhivatal biztosítsa a kijavítás lehetőségeit. Ennek már eredménye is van, amennyiben a Tervhivatal hozzájárult a gyár jelenlegi területének kibővítéséhez. A Földalatti Vasút építésénél aránylag sok keszón megbetegedés fordul elő, A felügyelő vizsgálata során meggyőződött, hogy a megbetegedéseit nagy részben a laza ellenőrzés, müs zaki hibák és hiányos szociális létesítmények /mosdók, öltözők/ okozzák, A felügyelő rendelkezésére a vállalat már Megkezdte és az elké'szitett ütemterv szerint folytatja a hibák kijavítását. Uj gyárépületek létesítésénél eddig nem volt előírás, mely a természetes szellőzés mértékét szabályozta volna. Ezért gyakran előfordult, hogy a tervezők csak elenyészően csekély ablakfelületet tettek nyithatóvá és ig y a dolgozóknak rosszul szellőztetett műhelyekben kellett munkájukat végezniök, A felügyelő javaslatára az Egészségügyi Minisztérium utasítást adott adott a természetes szellőzés mértékét szabályozó normák kidolgozására . településegészségüggyel foglalkozó felügyelő 1952.óv folyamán foglalkozott a fovaros vize1iátásánuk kérdéseivel, a gyógyfürdők, 3trandok, tisztasági fürdők problémáival. A Fővárosi Vízmüvek felülvizsgálatakor kiderült, hogy a Vízmüvek létesítményeinek igen kis része rendelkezik csak az előirt belső és külső védőövezettel. Ez nemcsak közegészségügyi hiba és veszélyezteti a főváros dolgozóinak egészséges vízellátását, hanem az éberség szempontjából is helytelen, mivel szabotázs lehetőségekre ad alkalmat. Sok helyütt szennyezési forrás volt a védőterületeken belül: szemétkomposzt telep, strandfürdő stb. A közegész;égügyi felügyelő már eddig is eredményeket ért el a védőterületek helyreállítása terén és folyamatosan dolgozik a hibák teljes kijavításán. A Vízmüvek uj létesítményeinek építésénél pedig már eleve elrendelte a védöövezetek biztosítását és a belső védőterület körülkerítését. A főváros gyógyfürdőinek vizsgálatakor kiderült, hogy a fertőtlenítés nem kielégítő: Budapest lakosainál a lábon jelentkező gombás bőrbetegségek tekintélyes része a gyógyfürdőkből származik. A felügyelő egységes fertőtlenitési módot rendelt cl az összes gyógyfürdőkben, eltiltotta a gyékénypapucsok használatát, mert ezeket nem lehet fertőtleníteni. A vize gálát óta a fertőtlenítés folyamatosan történik és a gyékénypapucsokat fatalpú papucsokra cserélték ki. Az eredmény néhány hónap múlva a gombás bőrbetegségek csökkenésén bizonyára észlelhető lesz, ► . . - - «-• ...
