1952. október 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
23
A. 'óvárosi Képtár munkája, <• A Fővárosi Képtár az uj magyar művészet múzeuma. Feladata, hogy _./g:vüjtse. szakszerűen kezelje, tudományosan feldolgozza és korszerűen - ’/^bemutassa anyagát. * Fővárosi Képtár anyaga a főváros képzőművészetét támogató tevékenyJ égének következtében jött létre, A Képtár tudományos munkája és gyüj- jési köre tisztázatlan volt, gyűjteménye a Szépművészeti Muzeum ma- ycr anyagához viszonyítva kicsi. Tudományos munkát a Képtár úgyszólván egyáltalán nem végzett.. A látogatók száma évi 2-3.000 fő volt. A felszabadulás után megváltozott a helyzet a Képtárban. A múzeumok anyaga külföldön volt?zépületuk romokban. A Képtár anyaga, bár jelentős károkat szenvedett /34 f*/ itthon maradt, az épületet az intézmény dolgozói rohammunkával, helyrehozták. így a Képtár fcntos feladatot töltött be a magyar képzőművészeti életben. Különböző kiállításain a realizmus útjára, a haladó hagyományokra hivta fül a művészek és dolgozók figyelmét, ezáltal a szocialista realista művészet kialakítását segítette elő. Mivel a magyar Képzőművészet legjelentősebb al- kotásai fele arányban oszlanak meg a Fővárosi Képtár és a Szépművészeti Muzeum között, szükségessé vált a két intézmény gyűjtési ás fel- dolgozási körének tisztázása. A Tudományos Akadémiával történt megbeszélés értelmében a Képtár az imperializmus, . fasizmus és az épülő szocializmus korának képzőművészeti múzeumává lett és 1952, tavaszán megrendezte "Magyar Képzőművészet a XX- században" cimü kiállítását. Külön jelentősége van, hogy kizárólag ez az intézmény foglalkozik élő magyar képzőművészettel. Már u művészek életében gyűjti nagy átalakulásunk képzőművészeti dokumentumait, azokat írásban rogzicx es a kiemelkedő alkotásokat megvásárolja, a magyar művészettörténet utolsó 6C e/ét tudományosan feldolgozza, 1./ Kádermunka: A Képtár jelenlegi tudományos dolgozói fiatal munkaerők, akik általában jó politikai képzettséggel rendelkeznek és szívós munkával igyekeznek kiküszöbölni szakmai felkészültségük még meglévő hiányosságait. Az intézméry vezetője sokat foglalkozik a káderek fejlődésével. Kéthetenként szakköri megbeszélések vannak, ömelyen egy-egy tudományos dolgozó ismerteti készülő munkáját, problémáit Gyakran foglalkoznak szakköri megbeszéléseken a szovjet képzőművészettel. Résztvesznek a Képzőművészek Szövetségének és a Mar.-i.3tt Művészettől tüneti Munkaközösségnek munkájában, sho] egymást bir Iva szakmai és ideológiai tudásuk elmélyüld Az ideológiai képzés részben a főiskolai tanárok hétéves egyéni tanulásának keretében, részben a Fartszervez, t segítségével folyik jó eredménnyel Az elmúlt évben még volt bizonyé; feszültség * KK tár tudományos dolgozói és teremőrei között Ez azonban r; u téléi hónapokban majdnem teljes mértékben kiküszöbölődőr . 2./ A Kontár kiállítási politikája.: A Képtár tudatosan arra terekszpk, hogy a magyar haladó hagyományokat megismertesse a dolgozókkal. így 1951 -ben a tájképfestészet fellendítése érdekében a Képtár bemutatta Markó Károly, a nagy magyar tájképfestő alkotásait A Kossutli -dijas Egri József halála alkalmából kiállítást rendezett ■ művész müveiből és szemléltetően bemutatta, hogy /ő • . . . L
