1952. szeptember 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
37
jtm * 1 w I I értékelése kedvéért azonban már elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy a bűncselekmények ugyan bizonyos mértékig emelkednek, azonban nem úgy, mint ahogyan azt a statisztika mutatja. Az elmúlt év hasonló időszakában a budapesti rendőrkapitányság statisztikai adat szolgálata nem volt megfelelően pontos. így pl. 1951. első három hónapjában az üzemi lopások egyáltalán nem voltak értékelhetőek, mert ilyen szempontból a statisztika nem adott választ. Ugyanakkor nem a valóságot tükrözik ugyanennél a bűncselekménynél az áprilisi és május havi adatok, mert ezekben a hónapokban Budapest területén 27-nél vagy 88-nál sokkal több üzemi lopás történt, amit le,jobban bizonyít a junius havi statisztikai adat, amely az előző két hónapnak többszöröse. Amint már előzőkben említettük növekedés a bűncselekményeknél az elmúlt évhez viszonyítva feltétlen tapasztalható. Ennek az oka egyrészt abban kereshető, hogy a szocialista szektor állandó növekedésével egyidejűleg az üzemeken és vállalatokon belül me^növekedett az osztályidegenek száma is, akik minden alkalmat felhasználnak arra, hogy saját anyagi bázisukat növelve lopják, harácsolják a dolgozó nép vagyonát, mirt ahogy azt az eredményesen lefolytatott esetek nagyszámú példája biz o- nyitja. Itt kell azoi bán inegemliteri azt a körülményt is, hogy nem megfelelő az ellenőizés a vállalatok részéről, amely szintén magában hordja a bűncselekméiyek, illetve a lopások elkövetésének lehetőségét* Amig az elmúlt évben a vállalatoknál és Uzemekbél igyekezték a vállalatvezetők a lopásokat elsimítani, "házon belül" elintézni, addig az elmúlt év vé_én, illetve ebben az évben mór inkább folyamodtak ahhoz, hogy az egyes lopások esetében a feljelentést a rendőrség felé megtették, ami természetszerűleg növelte a statisztikai számadatokat* A sikkasztások statisztikai adatai már sokkal hitelesebb összehasonlítási alapot szolgálnak. A sikkasztások döntő többsége a szocialista kc-reskedelinen beiül lordul elő, az iparban viszont zömével - nem beszélve egyes esetekről - kisebb jelentőségű sikkasztási esetek fordulnak elő, mint pl. toborzási jutalom, munkaruha elsikkasztása, stb. Ezek a bűncselekmények szómozerüségber. növelik ugyan a statisztikai adatokat, azonban társadalom veszélyesség szempo; tjából nem jelentősek. Ugyanakkor azonban a kereskedelemben elkövetett sikkasztások komoly társadalom veazélyességüek és ennél a kérdésnél kétségtelenül a rendőrség munkáján túlmenően felelősség terheli az egyes kereskedelmi vállalatok vezetőit, akik sok esetben szemet hunynak konkrét esetek felett, igyekeznek még mindig visszafizetéssel, "törlesztéssel", fegyelmi utón elintézni ^az eseteket, a helyett, hogy az igazságszolgáltatás kezére juttatnák a sikkaeztókat. Az árdrágítás területén komolyabb emelkedés nem mutatkozik, azonban a statisztikai adatok úgy az elmúlt évben, rnint ebben az évben növekvő tendenciát mutatnak. Éz összefüggésben van a gazdasági eseményekkel, begyűjtéssel, betakarítással és a hullámszerűen megismétlődő rémhírekkel. &,Z. _______________ S_3____t. .u 1 a 1. d_ o n védelem: > ' 1951» ■ január febr. márc. ópr. május junius julius Gyilkosság 1-12 3 1 2 Gyermekölés 4 - 1 2 Rablás 17 11 11 4 5 7 6 Lopás 1928 1700 1955 1983 2162 1734 1981 lop^s®868 201 13° 249 194 195 185 185 Zsarolás 14 9 10 11 16 6 8 í ... ma
