1952. augusztus 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
63
65 1 A földosztás folytán a kialakított egyéni parcellákkal szét lett rombolva az ottani öntözési lehetőség, az ottani dolgozók már egyéni parasztok, mert az azelőtti cselédek felosztották maguk közt a földet és egyéni művelést folytattak rajta. A termelőszövetkezet eredeti munkája,a földterület adottságát figyelembe véve, a régi magyar szokások szerint külterjes mezőgazdasági művelés volt. Erejükhöz mérten van öntözéses gazdálkodás is az arra nem alkalmas földterületen és ahhoz, hogy a termelő- szövetkezet fejlődése biztositva legyen, feltétlenül szükségessé vált - az egész földterület adottságának figyelembe vételével - a ve‘w-s, tésforgó kialakítása. Elsősorban dönteni kellett afelől, hogy ez a földterület milyen üzemág kialakítását, illetve fejlesztését teszi lehetővé. Ez azelőtt egy lefejő tehenészet volt itt, és fő üzemága a tehenészet volt. A talajviszonyok megvizsgálása és a tanya elhelyezkedésének adottságából kiindulva mi is arra az álláspontra jutottunk, hogy e termelőszövetkezetnek elsősorban tehenészettel kell foglalkoznia azért, mert Budapest mellett van, másodsorban az adottságai ezt lehe; tővé teszik, harmadsorban pedig rendes istállók állnak r endelkezés- re, amelyeket kis költséggel lehetett korszerűsíteni. Szóval minden amellett szól, hogy főüzenága a tehenészet legyen, és az is, hogy a benne elhúzódó patakok az öntözéses takarmánytermesztést lehetővé teszik, tehát az alap takarmány a tehenészet részére biztositva van. Tehát a vetésforgó kialakításánál ez volt az első szempont. A második szempont pedig az, hogy zöldségkertészettel foglalkozzon, ami a javaslatban rnód03itás formájában van felvetve, mint egy későbbi feladat, amit a jelenlegi munkaerő-létszám nem tesz még lehetővé. Ma is van ezen a területen a gazdaságnak 25 hold öntözéses területe és nem bir vele megbirkózni, sokszor ellepi a gaz, a nö• __________________________ - - ■___V . - -___
