1952. augusztus 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

28

* ma*#** ** megadott keretszámok teljesítése a II. turnusban azonban ennél jóval gyengébb. Az első csoport tulteljeoifése is néhány iskolában a II.cso­port rovására történt. második turnus számbeli lemaradásának oka egy­részt az volt, hogy a tanulók más munkahelyekre szerződtek le már a nyár kezdetén. Ennek ellenére teljesíteni a keretszámot fokozott agi­táció s munkát jelentett volna. Ez azonban az iskoláink egy részében nem történt meg megfelelően. A nyári munkábaállitásnak vannak kiemelkedő eredményei. így pl. a 23/3. sz. épitőipari tröszt igazgatósága köszönetét fejezte ki a XIX.kér.Land­ler Jenő gimnázium igazgatójának, a 7l/l.sz. tröszt, a XXI.kér. Jedlik Ányos gimnáziumnak, a tanulok jó munkájáért. JÓ kapcsolat alakult ki a MezőfalVi állami gazdaság és a Veres fainé gimn. tanulói között. Itt a legmagasabb k-.reset 455 Ft volt. ^ Pusztaszabólesi áll.gazdaságban a XVIII.kér. közgazdasági középiskola tanulói dolgoztak kölcsönös megelé­gedésre. A tanulók munkábaállitásával kapcsolatban igen sok nehézség is felmerült. A válHatok és áll. gazdaságok közül néhányan a szerződés több pontját nem teljesítették. .. munkahelyekre való beosztás szervezetlensége igen /~\ sok építőipari trösztnél nagyban csökkentette a tanulók aunkalendiil-tét. Több helyen nem volt kielégítő a munkaeszközökkel való ellátás sem. Mind­ezek csökkentették a munkalehetőséget, az ezzel járó keresetet és igy a tanulók munkekedvát. Ebben a helyzetben élesen megmutatkozott, hogy a tanulók még nem elég öntudatosak. A szervezett összefogásra és a jó kol­lektíva kialakítására fokozottabban szükség lett volna. A norma teljesítéséhez legtöbbnyire csak a m .gközelitéséig jutott k cl a legkiemelkedőbb telje .itményü helyeken is. Sok panasz hangzott el a tul- nchéz munkavégzésre vonatkozóan. Néhány helyen ez valóban fenn is állt, igy pl. a 44.sz. épitőipari trösztnél, ahol a tanulóknak 50 kg-os ce­menteszsákokat keliett cipelniök. Néhány munkahelyen nemcsak a tanulók, de a kisérő tanár sem tudta figye­lemmel kisérni a bérezés módját. A bérek kifizetése nehézkesen, sok ké­sedelemmel történt. ^ A leánytanulók munkájával kapcsolatban még több nehézség merült fel. Az oktatási osztályhoz, a minisztériumokhoz /K.M. F.M./ benyújtott por.* szók általában az elszállásolásra, élelmezésre, a rossz munkaviszonyokra, a meg nem értő bánásmódra vonatkoztak. így pl. a Cifrákérti áll. gazdaság­ban, ahol a IX.kér. tanitónőképző tanulói dolgoztak, szárazbab, dohostar­honya volt a főelodel, sokszor ez sem elegendő mennyiségben. tanulók­nak nem volt ivóvizük, egy ki nem mosott, büdös hordóban hőst k sokszor posványos izü vizet. Jellemző, hogy azok az állami gazdaságok non uizuo;Írott ék a tanulók mun­kájához a feltételeket, amelyeknek egyébként is rossz mimikájával a sajtó is foglalkozott /pl. az érdi, ccgléd-cifrukérti g'zd'u-égok/. Igaz, hogy sok állami gazdaság ogy ülőre mt golónitatlan objektív nehézsé­geltel kiizd, a felszerelés /edények, mosdó tél'.’., igyk/ beszerzése terén. A nevelők feladata lett volna, hogy a nehézségek, hiányok ellenére is helytállásra buzdítsál: a tanulókat, ahogy ezt a Mező-utcai közgazdasági középiskola nevelői tették. A tanulók túlzott igényei lettek sok esetben alapjai a rossz hangulatnak és ezek rontották a nyár második felében munkábaállú tanulócsoportok_mun­kakedvét. Az egyik legnagyobb hiányosságnak tudható be, hogy a tanulóknak nyári munkára való felkészítése hiányos volt. Sokkal alaposabban a tényle­ges helyzet feltárásával, az előfordulható nehézségek vázoláséval meg kellett volna akadályozni minden felesleges és káros elképzelést. n ------ ' - . -... ... —_______ag-5- ®

Next

/
Thumbnails
Contents