1952. július 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
25
■ 1 4 - 2 Komoly hiányosság volt az Osztály részéről, hogy a munka megindulása után elég hosszú időn át úgy hajtottuk végre a kerületek inatruálá- sat, hogy sok kerületben úgy nézett ki, mintha a muii-ivuio rubi.. zdniko— dasi előadó nem is a kerülethez, hanem a Városi Tanács XIII, osztályához tartozna. Ezt a hiányosságot már tclje3 egészében felszámol- tük. Hiányosság volt a részünkről, hogy nőm mertük fel helyesen a kerületeket olyan szempontból, hogy mennyi munkára kell számítani, hány főt kell beállítani. Pl. az V. kerületet úgy Ítéltük meg, hogy egy polgári kerület, elég lesz két fő beállítása. A tapasztalat aorán jöttünk rá arra., hogy miután az V. kerületben tömörülnek az Ö3szes építőipari trösztök, minisztériumok és nagy vállalatok, a munka- könyvvel kapcsolatos folforgalom háromszorosa volt, mint általában G többi kerületeknek. Ennek volt a következménye, hogy a kerület első időben állandóan komoly restanciával küzdött. Voltak hiányosságok a vállalati ellenőrzés során i3, nem volt elegendő, hogy a kerületek esetenként a vállalatok egy részét lelátogatták, szükségessé vált, - arait későbbiek sorján meg is valósítottunk - hogy a vállalatok részére havonta értekezleteket rend- ^ szercsitettünk, ahol a vállalatok a problémáikat elmondták. Minden esetben megadtuk a kollő felvilágosításokat és a munka folya: án azt tapasztaltuk, hogy ezek a vállalati értekezletek igen hasznosnak bizonyultak, eredményesek voltak. Az értekezletek következtében a vállalatok kevesebb, rendelőtökbe ütköző hibákat követtek el. A vállalati ellenőrzéssel kapcsolatban komoly hiányosság volt, hogy a XV. kerületi tanács munkakünyv előadója az egyik vállalatnak nem adta meg a megfelelő sogitűóget, aminek igen súlyos következményei lettek nemesalc a vállalatra nézve, de a XV. kerületi előadót is az Ügyészség 5 hónapi szabadságvesztésre Ítélte. 1951. VI, hé elejétől kozdvc a munknkönyvkiállitús torén a kerületek igen komoly eredményt értek el, és jé munkát végeztek. Ez lemérhető abból, hogy a vállalatoknál alkalmazásban levő dolgozók túlnyomó többségét munkakönyvvel ellátták. A 28/1952, MT 3zámu rendelet a régi renduzérrel velejáró hibák kiküszöbölése érdekében 1952. évi május 1-től az uj munkakönyvlci- állitási rendszGr bevezetését rendelte el, A régi rendszer komoly : hiányosságai közé tartoztak, hogy a termelésbe újonnan bekerülő dolgozók nagyrésze az ujtipusu munkakönyvnek nem tulajdonított v V ' jelentőséget. Ennek döntő oka az volt, hogy nemcsak a munkakn „ c o. hanem legtöbb esetben a kiállításhoz szükséges okmányokat is a vállalatok szerezték be. A munkai egyelem ne g lazulás át és a nunkaerő- hullámzást segítette elő a hosszadalmas munkakönyv kiállítás, " 'V 2-3 hónapig is eltartott, mig egy dolgozó a munkakönyvi megkapta. Mivel a dolgozók munkábalcpésük után lettek ellátva munkakönyvvel, ez módot adott az önkényes kilépők és fegyelmi utón clbocoájtotfcaknák ; ► hogy jelentős részük uj munkakönyv igényléssel igyekezett kivonni magát a különböző, ezeket sújtó rendelkezése]:, elsősorban a kötelező közvetítés hatálya alól. A dol.czók nagyréaze hátrahagyott munkakönyvét nem tudta kózhezkapni, vagy helyette a nunkakönyv másodlatot megszerezni, emiatt gyakran hosszú időre kiestek a termelésből. V------------------------------------------------------------------------------------ — --------------------------------------------------- —mm—m— . -----------------------I
