1952. június 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
159
V _ ft * - - m$p I L -1X4- , ^ I / - A 1 • dolgozva, ha tehát az Összeállítás különösebb nehézséget nem okoz / ha konkréten megmondaná, hogv melv intézkedések kerültek ki a kerületekbe koordinálás nélkül, mert azután a. felelősség kérdését is sokka i nvoma + ékoeabban és konkrétabban fel lehetne vetni. Én magam fontosnak tartom a koordinálást, már csak abból | a szempontból is, hogy a titkárságon vannak olyan előadók, akik a stilóris és egvéb szempontokhoz jobban értenek, mint ahogy érte- i nek az előadók átlagban nálunk. Ne** is hiszem, hogy felmerülhetne j az a kérdés, amelyet a 3M részéről mondottak, hogy az osztályvezetők ! lndegradálásukna.k tartanák, ha az intézkedéseket kiadás előtt a | titkárságra kell vinniök. Énnon ellenkezőleg: a segítséget látjuk a | kwvr^+n.xtxsbsrniruhbanv koordinálásban, ha bizonyosak vagyunk abban, j hogy a titkárságon olyan személy mérlegeli azt a bizonyos intézkedést, akivel nem va1! szégyent a tanács, vagy valamelyik osztálya. { Kér**" a titkárságot' segítsen bennünket abban, hogy nekünk és a többi osztálynak is mondja meg, mely intézkedéseket nem j koordináltattunk. T e m e s i: A koordinálásnak véleményünk szerint az ! a célja, hogv mám egy ilyen adminisztratív ellenőrzésen is biztosítsa a.z intézkedések tággvábon az együttműködést az egyes osztályok | között. A jelentés is úgy veti fel, mintha a koordinálásnak a feladata, a** volna, hogy csökkentse az intézkedések számét. Pedig az alsóbb sze-vek fejlődése és önállósága teszi lehetővé majd azt, hogy | ősökkéntsük a kerületeknek küldendő intézkedések számát, a miniszl tóriumok nedlg a nekünk küldendő intézkedések számát. Programmunkba j is vettük, hogv munkaidőszakonként alaprendeleteket adunk ki és az in I tézkedéseket, az ügyintézést a továbbiakban i :en nagymértékben a kerületek önállóságára bízzuk. Ha a kerületek elérnek a fejlődésnek egv bizonyos fókára* akköjp nem les? szükség koordinálásra 03 a renma
