1952. június 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
9
I " , o Jelentős v J a budapesti z^nós és műsoros szórakozóhelyekről. Kulturális életünknek egyik igen fontos területe a műsoros és zenés d^jj^rakozóhelyek, Ezekben a mulatókban, ftávéházakban, vendéglőkben, espres3Ókban évente sokmillió - dolgozó fordul meg, a közel 2oo szórakozóhelyen számi -Gásunk szerint több mint az összes budapesti mozikban. Ezek a szórakozóhelyek 1952. április k,-ig a közvetlenül a Belkereskedelmi Minisztériumhoz tartozó Szálloda és Élelmezési Kereskedelmi Központ itányitása alatt álltak, müsorpolitikájukért is ez a szerv volt felelős, A műsorok ellenőrzése 1951. január óta a Budapesti Városi Tanács feladata. Az azóta történt ellenőrzés, segítés és harcok eredménye- kpppnn ezen a területen volt jelentős fejlődés. A lokálmüsorokra még 195o-bcn is jellemző nyíltan ellenséges számok eltűntek a műsorokból. A fejlődés azonban nem volt kielégitoá és n műsoros és zenés szórakozóhelyeken - ha nem is nyilt formában - még erőse'n érvényesül az ellenséges ideológia, nyugati, burzsoá kultúra. Ez rontja a dolgozók Ízlését, dzáltal közvetve csökkenti a szocialista kultúra, a jó színházak, jó filmek, jó hangversenyek látogatottságát. '-n Hogy a fejlődés nem volt kielégítő, annak egyik oka osztályunkban keresendő. Csak későn ismertük fel ennek n területnek nagy jelentőségét és hosszún időn keresztül olyan előadó foglalkozott a műsoros és zenés szórakozóhelyek müsorpolitikájának ellenérzésével, aki erre a feladotra nem volt alkalmas, a akit cl is kellett osztályunkról távolítani. A fejlődés nem kielégítő voltának másik oki az időközben megszűnt Szálloda ée Élelmezési Kereskedelmi Központ helytelen állásfoglalása volt e szórqko- zóhelyek műsoraival kapcsolatban. Irányításuk alatt a szórakozóhelyek kemény ellenállást tanúsítottak a Párt kultúrpolitikái célkitűzéseivel szemben. A műsorok az egészen polgári Ízlésű közönség mindenáron való kiszolgálására törekedtek. A Szálloda és Élelmezési Kereskedelmi Központ minden kérésünk és felszólításunk ellenére sem volt hajlandó a központban kulturpolitika.il,ag képzett elvtársakból műsorcsoportot létesíteni, hanem figyelme ztet'sünk ellenére is változatlanul!* az egyes mulatók , kávéházak vállalatvezetőire biztn a műsorok szervezését. A vállalatvezetők a műsort nem mint n nevelés eszközét, hanem mint a bevételi terv „ fokozásának jó lehetőségét tekintik és kizárólag "gazdasági" elvek nlap- ~ ján szervezték és szervezik műsorukat. 1952. elején ismeretessí vált, hogy megtörténik a Szálloda és Élelmezési Kereskedelmi Központ decentralizálása ss úgy tudtuk, hogy ezek a szórakozóhelyek mind a Budapesti Városi Tanács hatáskörébe fognak tartozni. A Tanácshoz tartozó vendéglátóipari vállalatok megalakulásától azt vártuk, hogy a kereskedelmi és kultorpolitikai szempontok szembeállítása meg fog szűnni, hiszen a két osztályt közös felettes szervük a Végrehaj- tóbizotteág irányítja,, a decentralizálás azonban olyan formában történt meg, hogy a Tanácshoz csupán a legkisebb szórakozóhelyek kerültek, az összes műsoros és nagyobb zenés szórakozóhelyek a közvetlenül a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete nlá tartozó Budapesti Éttermi Vállalat és a Reprezentatív Trösztnirányitása nlá kerültek. A két vállalat még szervezés alatt van. Egyenlőre sem ők, _cn a tanácsi vállalat /Budapesti Vendéglátóipari Vállalat/ nem állítottak be központjukba műsor. 11 ’.i kai felelőst, A fenti szervezeti hiányosságok ellenére azonban az utóbbi időben mutatkozik javulás mindkét Ízületen. F11 áss'.Jnk folyamán megállapítottuk, hogy a Budapest mulató, a B«M- y * mulató, a Duna Szálló legutóbbi műsorai komoly fejlődést jelentettek az előbbiekhez képest. Hasonló javulás van a tanácshoz került zenés szórakozóhelyek zenei műsorában. így pl. w mm * -s- vv . X&p
