1952. május 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
51
-19 ■ i hogy az osztály elkövet bizonyos hibákat, azutan odaállítja a pódiumra az /B elnökét és őt záporozzák a bírálatokkal. Dunai elvtárs nem győzte visszautasítani válaszában a megjegyzéseket. Nagyon gondosan kell tehát vigyázni a beszámolók jellet gére. Hogy a beszámoló jellege igy alakult, abban az is közrejátszott, hogy az osztályok adtak tanáosot. Dunai elvtárs elmont dotta, hogy először két órásra sikerült a beszámoló, azutan csökkentették másfél órára és igy szép lassan mind rövidebbre. Szávai el tu0 dóm képzelni, hogy az osztályvezetők nem rosszakaratból ugyan, de pont azokat a dolgokat tanácsolták fcjbtgucáxxx* kihagyásra, amelyek a beszámolóknak a tömeg jellegét, AB-je Hegét megadták volna. A jövőben vigyázni kell erre. El tudom képzelni, hogy az AB is tart egy témájú beszámolót, mint amilyen ez volt, de annak a beszámolónak sokkal kritikusabbnak kell lennie. Úgy kell beállítani, hogy mi a tömegeknek a véleménye az osztály, illetőleg e testület munkájáról. Elvégre Hajós elvtárs osztálya, vagy a népművelési munka ninos kinai fallal elválasztva a tömegektől. Azt a kérdést is felvetném, hogy nem volna-e helyesebb, ha csak egy napirendi pont volna? egy nagy kérdés felvetése. WiflJ‘bj^SlíSü^^a két napirendi pont közül az egyik legyen egy ilyen beszámoló, amely felett ninos vita, azután pedig felvetnék egy másik problémát, széles vitával. Ez a tanácsülés kb 5 óra hosszat tartott. Tanácstagjaink nem túlságosan vannak hozzászokva ahhoz, hogy ilyen hosszú üléseket végig üljenek és Sigy bizony nagyon mocorogtak, szívesen inkább kivül lettek volna a tanácsülés színhelyéről. Felvetem, mint gondolatot és azt hiszem, hogy meg lehetne foiktolni a következőt: Nem tartom helyesnek, hogy pl. ezen a tanácsülésen Í3 hozzászólt eg.v nem tanácstag. Véleményem szerint az ami helyes, ha a kerületi tanácsüléseken la a tanácstagokon áa a ___________________________yf________________-- - «£_
