1952. május 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

45

I

i

mólót* nem három hónap múlva küldenek meg, hanem folyamatosan, amikor valamelyik határozat végrehajtása megtörtént.így jobban megvolna a kontaktus a végrehajtóbizottság és a tanácstagok között és ha a végrehajtás során mulasztások történnének, vagy nem úgy történnék valami, ahogyan a tanácsülés elhatározta, akkor a tanácstagnak módja volna erről a végrehajtóbizottsággal tárgyalni, a tanácsülésen kivül is felszólalni.

F á i:Magam is a tömegkapcsolatok kérdéséhez és ezzel összefüggésben a tanácsülés előkészítéséhez akarok hozzászólni.

^ Én is úgy találom, hogy ez a tanácsülés komoly lépés

volt előre a tömegek bevonása felé. A mi állandó bizottságunknak sikerült egész s ereg albizottság! tagot és aktívát mozgósítania a tanáos- ülés előkészítésére. Többé-kevésbbé Jó javaslatok születtek meg. Megvan rá a remény, hogy ezen az utón a munka javulni fog. Több segítséget várunk azonban a végrehajtóbizottságtól. Amikor megindítottuk azt a

brigádmunkát, hogy a megadott témakörökkel összefüggő kérdésekkel fog0

lalkozzanak az aktívák, akkor a végrehajtóbizottság Ígérete alapján ki^ látásba helyeztük, hogy a legjobban dolgozó aktívak meghívót fognak kapni a tanácsülésre, amit ők komolyan is vettek ós rendkívül nagy megtiszteltetésnek tekintették, de egyáltalán nem került rá sor. Lehet, hogy nem volt elég hely, de azt előre lehetett volna tudni, hogy mennyi a terem befogadóképessége. Nagy osalódást okozott az, hogy elmaaadt a meghívásuk, hnaáiaaama hiszen azt is tudták, hogy nemcsak róluk van szó, hanem mást sem hívtak meg. Ez nem nagyon használt a végrehajtóblzottság tekintélyének. A mi állandó bizottságunknak van olyan tagja is, aki nem tanácstag, de a legaktívabb az egész bizottságban. A tanácsülés előtt egy-két nappal egészen véletlenül derült ki, hogy nem kapott meghívót es csak külön kérésre kapott mégis. Ennek sem szabad előfordulnia.

kS I