1952. április 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
25
I Ü- 4 az átképzés leteltével kevesebb a keresetük, mint az átképzés ideje alatt. A Tüzliely- os Kályhakarbantartó vállalatnál a fluktuáció oka elsősorban, hogy a piszkos munka mellett sem öltöző, sem tisztálkodási lehetőség a nők részére nincsen. A kereskedelmi osztály a minisztertanácsi határozatban előirt 80$-al szemben as^uj felvételeknél csak 62.8$-ban állított be nőket, amit igen kis mértékben indokol az, hogy egyes területeken vannak nehéz munkák is /pl. Háztartási Bolt/. Nem helytálló érv, hogy a magánszektorból átvett üzletekkel a férfi dolgozókat is átvették. Véleményünk szerint nagyobb súlyt kellett volna helyezni férfiaknak az iparba való árirányitására. A kereskedelemben jelentéktelennek mondható fluktuáció egyik oka, hogy a fiatal nők szívesen mennek az iparba, ahol nagyobb fejlődési lehetőség van a számukra, fiz a folyamat egészségesnek mondható és arra figyelmeztet, hogy helyes ha a kereskedelemben nem egészen fiatal nőket állítanak be. Az ^építési vállalatok az uj felvételeknél nem tartották be a 47$-os arányt, az uj felvételeknek 15.6 $-n volt nő. Az év végén az arány ^ 16.4 $~ot őrt csak cl. /8.291 főből 1.360 nő/ A fluktuáció itt a legnagyobb, melynek okai: 1./ szociális berendezések hiányosságai 2./ a nevelés, a politikai felvilágosítás hiányosságai 3./ a műszaki vezetés, szervezés hibái. 4./ j} fizetés 10f.—al kevesebb, mint a trösztöknél. A megállapítás, hegy a budapesti Magasépítőnél a kérdcűscl komolyan foglalkoznak. Az ossz dolgozók mintegy 65 $-át állandó munkaerőnek lehet tekinteni. A vállalatvezetés messzemenően támaszkodik a párt- szervezet segítségére, a nőkkel egyénileg foglalkoznak, a fejlődés és tanulás lehetősége messzemenően biztosítva van# Szállásuk tiszta és jól felszerelt és itt is folyik nevelő munka, A fluktuáció túlnyomó többségben a néhány napig ott dolgozókból adódik. Az össz dolgozók szám az év végén 1.204* melyből 356 volt a nő. Itt is az a ^ hiba, hogy vezető állásba nem állítottak be nőket és nem szerepel az 1952-es évi tervükben sem. Másik jó példa a VIII.kor. Tatarozó. Nagyobb munkahelyeken a függő- lcg( s szállítást gépi erővel végzik. A nők elsősorban a szerelők melletti segédmunkás helyeken dolgoznak, ahol jól megállják a helyüket. A nők arányszáma az év végén 16.2$ volt, azonban vezető állásban itt 3incs nő. Ahol a kérdést lebecsülik,az eredményen ez meg is látszik. Példa erre a VI. kor. Tatarozó, ahol a nőkkel nehéz terheket cipcltctnck, még akkor is ha terhesek, összesen két női szakmunkásuk van. A nőkkel szemben a hang trágár, nem kapnak támogatást, Ha a személyzeti vezető nőt vesz fel, szemrehányóan "mór megint fölvettél egy nőt" felkiáltással fogadják, A vállalatok gyakran a véletlenre bízzák a nők beállítását. Arra is hivatkozna!:, hogy az M.T. határozatot nem tudták végrehajtani, mert "nem volt kellő számú jelentkező". Tervük nem volt, jelenti pl, a XI. kerületi Tatarozó is. o <“ . ____________ • ♦** ......................... _ .. ■ I
