1952. március 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
3
w ■ t ' % - I sy.< • ■v : Jelentés Budapest tbc. helyzetéről, v —V Amidőn egészségügyi fejlődésünk jelenlegi szakaszán átfogó képet óhajtunk adni Budapest tbc. helyzetéről, akkor tekintetbe keli vennünk egyrészt a tbc.-nők írint megbetegedésnek jellemző tulajdonságait, másrészt a kérdést fejlődésében kell tárgyalni.A tbc. fertőző megbetegedés, tehát nőm csupán a'beteg egyén hanem a közösség, a család, a környezet problémája is, A toc. szociális megbetedés, igy szoros összefüggést mutat a társadalmi berendezéssel; lakás, táplálkozás, anyagi, kulturális helyzettel, azaz Hz u.n, szociális viszonyokkal. A' múlt rendszer, Osztáiyjeliegénél fogva, éppen ezért nem tudott eredményesei! foglalkozni e betegség megszüntetésével ;népbetegségnek a igy megoldhatatlan kérdésnek tekintette, A tbc, hosszú ideig gyakran évtizedekig elhúzódó megbetegedés annak minden hátrányával, Végül n tbo. - különösen közdeti szakban - igen nagy százalékban semmi különösebb panaszt nem okoz, hiányzik a betegségtudat, Őzért a beteg részben elmulasztja kezelésének legmegfelelőbb időpontját, részben környezetében súlyos fertőző forrás- ként szerepel,Há a tbc, elleni küzdelem fejlődését óhajtjuk ezekután röviden vázolni, éles különbséget kell tenni a felszabadulás előtti és utáni időre vonatkozóak,"A kezdeti lépés a múlt sZázad végén indul meg, egyéni kisebb csoportok, egyesületek, jótékonykodó megmozdulásai jellemzőek erre "az idősz'fcra, A tbo. kérdés sulyosbbodásával a társadalom is megmozdul '^Budapesten, illetve az országban az első gyógyintézet Budakeszin l$oo-ban, Hz első tüdőbeteggondozó intézet a Kistemplom ütoábnn létesül 19o7.-ben, Később, miután a tőke számára a tbc. nagyobb kiásást kezd jelenteni, gyógyintézeti ágyak létesi* tése mellett biztositó intézeteink szakrendeléseket állítani fel. Az állam csupán felSzabadulás előtt prőbál közbelépni az 194o:VI«t,o vel, természetesen osztály jellegénél fogva eredménytel énül,Felszabadulásunk óta a Szovjetunióhoz hasonlóan a tbo. elleni küB- deleü nálunk i3 állaöi feladattá vált. Kormányzatunk a betegség föl- ^ számolását igen fontos kérdésként kezeli. Ma már kellő létszámú gondozó intézet, nagy létszámú gyógyintézeti ágy és egészségügyi apparátus látja el az ezirányu teendőinket s fejlődésünk komoly nagaela- tára jutottunk,Egy megvetegedés helyzete legjobban’a halálozási és megbetegedési számokból mérhető lé,- v " AZ ezIrányú"általános javulást a tbo-nél legjobban a halálozási szá» nok-fokozatos csökkenése igazolja,- ^ ^ lo.ooo lakosra 1875-ben 86.7 tbc, halálozás volt 1948-ban 9.0 " " >19oo-ban 44.7 " " " 1951-ben 7.8 " " 1917-ben 64.1 " " " " " 195»-bcn 22.2 " " " - " 194o-ben 17.3 " " " E számok alakulására igen különböző tényezők hatnak: igy az 1917-23 kiugrást az első imperialista, háború nélkülözései és pusztításai o- koztáki A halálozási számok a fiiszabadulás után meredeken csökkennek; sol*-. nem várt eredményt hozott, néhány év alatt az általános gazdasági színvonal emelkedési.: mellett az“ezirányú apparucus uk - gondozók, kórházak, szanatóriumok - rohamosan bővülő, javuló munkája, Anennyiben"a negbe tögedésro, a betegség elterjedésére óhájt-uxk számszerű adat okra t, akkor lel kell jelentönünk, hogy ebekre vonatkozóan /I a----- - .. ... m: ..... .
