1952. február 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

83

| í- 51 ­Például az uj bérmunka miatt, arait most, két hónappal ezelőtt be­vezettünk, majdnem lázadás volt. A pártnapon, a szakszervezeti és a termelési értekezleten majdnem agyonvertek minket. Nagyágyú­kat kellett felállítani, hogy leszereljük a munkásokat, a végén megnyugodtak ezzel a százalékkal. Az 1952.évre 2,200.000 forintot tesz ki az az összeg, amit bé-rmunka cimén beállítottunk.Ez az átlag. '‘Felmerült az a kérdés is, hogy 1951-ben mekkora nye­reségünk volt. 17 millió forint körül volt a bevételünk és 6.5 millió forint nyereség mutatkozott. Befektetés nagyon kevés van,- eternitülir töltőcsövek, friss csatorna ajtó, stb. Ez olyan különleges vállalat, hogy a kéményseprők szin­te azt mondták, hogy ők zsákkal hozzák a pénzt, azonban ők nem kapnak. Sormunkáknál is bevezetjük a szigorú ellenőrzést. A múlt­ban rengeteg volt a csalás, a "felete" munka. Hallottam olyan ese­tet, hogy volt valaki, aki bundát vett a feleségének kéménysepré­si munkákból. Két hónap óta rengeteg fegyelmit és rendbírságot in­dítottunk meg, és talán 1/10 részét kellett büntetni, hogy eltün­tessük a "fekete" munkát, amivel milliókat vontak cl tőlünk éven­te. Tehát jó utón haladunk. Laza norma nem lesz, mert félév múlva módunk lesz hozzányúlni, ha lazának találjuk. A sor-seprést, amely­nek révén "fekete "munkáho z hozzá tudiak jutni, szigorúan ellenőriz­zük. Elnök: A hozzászólásokból arra lehet következtet­ni, hogy a Végrehajtóbizottság megbírálta a fürdők és a kémény­seprő vállalatok munkáját és kihozta azokat a hiányosságokat, amelyek ezeknél a vállai átoknál fennállanak. A Végrehajtóbizottság minden tagjával egyetértek abban, hogy bizony nálunk a köztisztaság kérdése nem áll a legjobban, sőt igen nagymértében megvan a lehetőség arra, hogy ezt fej­mm *

Next

/
Thumbnails
Contents