1952. február 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
80
I között, ott tehát nagyon nehéz az önköltséget egységre kiszámítani. Ugyanez a helyzet a fürdőkkel ás más vállalatokkal, amelyek a legkülönbözőbb szolgáltató munkákat végzik; száz, vagy nem tudom hányféle szolgáltatást. Egy summában kifejezni az önköltséget: nem mutatna semmit. Legfeljebb egy összegben tudjuk kifejezni az üsae 0 szes ráfordítást, de nem látunk ebből az összegből semmit. Cikk- elemenként, illetőleg szolgáltató munkánként kell kidolgozni az önköltséget, ami igen nagy munka. Hozzá is kezdett az osztály, illetőleg megfelelően ki fogják dolgozni a. vállalatok. Nem akartuk most a vállalatok pénzügyi munkáját ide hozni, hanem csak szolgálató tevékenységét. Ismételten felvetette Elekes elvtárs, hogy lohet-e valamit tenni a gépesítés terén. Nem akartam közölni a VB-vel azt, amit Nárai elvtárs közölt, hogy t.i. Ígéret van arra, nogy a Szovjetunióból kombinált locsoló-seprő-mosógépeket kapunk. Eddig is azért szerepelt olyan sokszor ez a kérdés a VB előtt, mert az egyes előadók é3 szakemberek részéről különböző Ígérgetések voltak; ellen- őrztem ezeket az ígéreteket és a. legutóbbi Ígéreteket nem tartottam '"'s fontosnak a VB elé hozni. Az egyik irodából pl. azt az értesülést kaptuk, hogy a Szovjetunióban egyáltalán nincsenek ilyen gépek, hanem csak a nyugati országokból tudjuk beszerezni őket. Ellenőriztük ezt az információt ós megállapítottuk, hogy a Szovjetunióban igenis sokkal tökéletesebb köztisztasági gépek vannak, mint nyugaton és feltétlenül onnan tudunk megfelelő segitséget kapni egy prototípussal. A Temetkezési bev telek valóban csökkentek a tavalyihoz kepest, de kevesebbet is temettünk. A tavalyi 18.000 temetéssel szemben 15.C00-et terveztünk. Ez statisztikai kérdés. Szakszerűen megindokolták, hogy a háború után igen megrongálódott volt az embereknek, különösen az öregebbeknek a szervezete és meghaltak, ez a mértéken Zo 4 - 48 - ^