1952. február 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
51
m i * j Gálhidi elvtárs szóvátette, hogy a hitelnyitásoknál 8-10 napi késedelem van é3 ez még tetézi azt a késedelmet, amelyet a keretszámok megadásában tapasztalunk. Kértük a Ber.3ank helyi ki- rendeltségét, hogy a hitelnyitásokat gyorsítsa meg. A Ber.3ank vezetőségét is kértük, hogy cdjon erősitést ahhoz a nagy feladathoz, amelyet a hitelek megnyitásával kapcsolatos adminisztráció jelent a néhány személyből álló kirendeltségre, ezt a kérésünket azonban nem tudják teljesíteni. A pénzügyi és a műszaki feladat azonosságát is ^ szóvátette Gálhidi elvtárs. Valóban van jónéhány olyan tétel, amelyben ez a kettő valójában egybeesik, lényegében azonban a legtöbb té- t telben nem esik egybe. Kap pl. egy kerület 80,000 forintot egy körzeti orvosi rendelőre. Ezt a 80.000 forintot felhasználhatja, de megsérti a tervfegyelmet, ha ezt az összeget túllépi. Nem szabad tehát túllépnie, mert akkor megzavarja a mérlegeket és minden szempontból a nemzetg^zdálkodást. Előfordul azonban, hogy a helyiség átI alakítása kevesebbe kerül, vagy esetleg meglévő bútorzatot tesznek bele, szóval különféle okokból egy-kétezer forinttal olcsóbbért meg tudják csinálni. Ez persze csak olyankor derül ki, amikor a végre- 1 hajtásra sor kerül. Műszaki feladatnak nem vehetünk többet, mint egy elvégzett beruházás tényleges költségét. Ha többet vennénk műszaki feladatnak, mint amennyi ténylegesen szükséges volt, akkor sohasem lehetne száz százalékig teljesíteni a beruházási tervet. Ezért voltunk kénytelenek igy megállpitani a feladatot, ami - meg kell inonda- 1 nőm - igen sok osztály tervelőadóinak és a Beruházó Vállalat jelenJ téseinek összesítéséből igen alapos munka volt. Hajós, Pesta, Borsos és Nánai elvtársakkal egyetértek, Sásdi elvtárs, az ÁB elnöke szóvátett egy problémát. Elmondotta, hogy a tanács olyan beruházásokat is ellát, amelyek nem , "" _ I i I I
