1952. február 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

127

Ami a felelősség kérdését illeti, teljesen össze van gubancolva a két kérdés. Ha a Horthy-fasizmus alatt, a kapitalista rendszerben egy magánháztulajdonos építtetett ) házat, a'dor olyen

állapotban nem vette volna át sem a kivitelezőtől, sem a tervezőtől.

Fel kell tehát vetni a személyi felelősség kérdését, még hozzá az egyéni felelősség kérdését a legélesebben. Nyilván a tervező felelős ízért, hogy a lépcsőházi ablakokat át kell alakítani, mert csak tűzoltó létrával lehet takarítani őket. Ez az útdalcitás történjék annak a tervezőnek a terhére, aki felelős.

A szemétledobó rossz tervezése is nyilvánvalóan olyan dolog, amelyben rendszeres gyakorlat van. Itt a városházán is van szemótledobó 03 annak tervezésében Í3 hiba lehet: nincs megfelelő lejtése, amiért szintén felelősségre kell vonni a tervezőt.

Mint a jelentés mondja, a kazánnal kapcsolatban rövid ideje volt a, tervezőnek a tervezésre. A kazánházat jóval később tervezték meg és jóval később építették, mint az egész komplexust. A házak lényegében készen voltak már 1950 őszén, amikor sor került a kémény és

i

a gépház építésére. A tervezőknek tehát lett volna módjuk ás idejük az alaposabb megoldásra. Hogy nem terveztek oda rókatörkot, .amely a kémény tisztításához szükséges, vagy légkompresszort, az súlyos tervezési hiba és a bajoknak a forrása.

Egy további dolog, hogy ugylátszilc, hogy a kivitelező vállalat a. tervező vállalattal nem volt kapcsolatban az építkezés ideje alatt. Elvégre nyilvánvalóan a kivitelezőnek is meg kell látni a hibákat a végrehajtás közben; a helyi építésvezetőnek, vagy a vállalat központjának. Nyilvánvalóan észre kell vennie, hogy az ablakokat nem lehet majd megpucolni, vagy hogy a kéméuy tisztításához nincs ajtó.

Olyan emberek végezték ott amunkát, akik nyilván szakemberek az építkezések területen és nyilván nem először épitettel: életükben. Nem leAli

I

4 - 92 - ^