1952. február 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
6
X, /) fi. I ') -4- 1 223 $-kal, a Kovács ács-brigád 250 $-kal, a BUMAG-nál a Halasi kőműves-brigád 253 i°-kai, a Farkas-pozsár kőműves-brigád 277 $-kal járnak az élen. 6./ Újítások. Az' ujitási bizottságok az első félévben alakultak meg és 224 ujitási javaslatot tárgyaltak, amelyekből 68-at elfogadtak. A második félévbon az ujitási javaslatok száma 209 volt, s ezekből 73-at fogadtak el. Az elfogadott újítások előre kalkulált egy évi gazdasági eredménye 550.000.- Ft.-ra tehető. A kifizetett ujitási dijak összege közel 30.000.- Ft. volt. Az első háromnegyed évbon a vállalatoknál 380 brigád alakult, mintegy 2500 taggal, igy a fizikai dolgozóknak kereken 50 #-ct dolgozik brigádban. A brigádszervezés munkáját nz épitési munkák elapr<5« zottsága, - különösen a kerületi vállalatoknál, - nagymértékben nehezítette. 7./ Szakoktatás. A vállalatok dlgozéi közül 1.298 fő részesült különböző szakoktatásban, vagy átképzésben. A vizsgázottak száma 469. Nem rnindor vállalatnál indították be a szakoktatási tanfolyauokat, részint az ^ oktatejk hiánya, részint n vállalati d-lgbzék létszámának alacsony volta miatt. 'Technikai minimum tanfolyamokat 03 vizsgákat azonban a legtöbb vállalatnál tartottak. A szakoktatás a következő munkaterületekre terjed ki: Technikai minimum tanfolyam, ipari tanuló oktatás, •Hképzősök ösz- szes iparágakban, munkavezetői, építőipari technikum, műszaki koz- ig.tanfolyam, mérnöki továbbképző, Műszaki Egyetem,, üzeogazdaság- tau, statisztika, normás, időmérő, anyagkezelői, számviteli, pénzügyi, képesített könyvelői, gépkocsi-előadói, szakérettségi, közgazdasági főiskola, stb• 8./ Béralap. A vállalatok a Népgazdasági Tanács 1951. február l.-i rendeletéhez alkalmazkodtak, „ z év Folyamán azonban elég sürün fordultak elő bérala.ptullépések, melyeknek oka részben a helytelen tervezés, részben a termelés meg nem felelő értékelése volt. °ulyo3abb elbírálás alá estek azok a túllépések, amelyek a teljesítmény helytelen-felszámolásából, vagy a. munkaerők rossz kihasználásából eredtek. Jelentősebb túllépések a Bontónál, a Szerelő Vállalatnál és az I.kerületi vállalatnál fordultak elő, Kivizsgálás után a bírságolásra vonatkozó intézkedéseket megtettük. 9./ Pénzgazdálkodás. A vállalatok pénzgazdálkodása ellen különösebb kifogás "Italában nem merült fel és az É.!I. is megállapította, hogy vállalataink ' pénzgazdálkodása megfelelő, A jé eredmény eléréséhez a Fővárosi Pénzgazdálkodási Bizottság és a pénzügyi osztály komoly sogitséga*- nyujtott, 10./ Anyaggazdálkodás. A kivitelezési munkát nagymértékben nehezítette az anyaggal való ellátottság hiányossága. Ba a hiány több okra vezethető vissza. 1 így: a felsőbb szervek részéről a vállalatok késve kapták meg az épitési feladatokat, ezért a szükséges anyagféleségeket nem tudtak igényelni idejében. Komoly hiányosságok mutatkoztak a selyponoj. c- nyögök kiutalásnál, igy év elején a cementnél, fánál és gömbvasnál, később főleg a szerelési anyagoknál. A hiányokat a népgazdaság elől elvont anyagok felkutatásával igyekeztünk pót >lni. /pl.Wolf Ödön cégnél 1/2 millió forint értékű szerelési anyag./ •/. : «-■ - ■ - --
