1952. január 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

84

i

i- 55 Gálhidi elvtárs kérdésére azt válaszolom, hogy a BUVÁTI- val tárgyaltuk meg a kérdést. Azért készítjük el piacfejlesztési tervünket hosszabb időre, mert figyelembe vesszük a fejlődési lehetőségeket.

Tóbiásné elvtársnő kérdésére az a válaszom, hogy figyelembe vesszük a kerület szükségleteit és olyan méretű épületeket teszünk oda, amilyen méretű épületek ott vannak és amelyek a piacnak megfelelnek. Az újaknál a legkisebb méret a 100 négyzetméter, amely méret tároléhelynek és értékesítőhelynek elegendő lesz.

_ Virágné elvtársnő azt kérdezte, hogy mit tett az osztály

azért, hogy a piacokon a tisztasági követelményeket betartsák.

Erre azzal felelek, hogy a Végrehajtébizottoág elé hoztuk a kérdést. A kapacitástól és az anyagi lehetőségektől függően fel akarjuk számolni azt ez örökséget, amely a Horthy-kapitalista rendszertől maradt ránk. Azzal indulunk meg, hogy Budapesten korszerű és egészséges piacok legyenek.

Az I.kerület kényszerhelyzetben volt, amikor az Iskolautcai piacot két házsor közé tette, minthogy nincsen piaca. Azzal, hogy az előterjesztésben azt irtuk, hogy a piac szemétdombon van, ki akartuk élezni az egészségügyi szempontból kifogásolható helyzetet. A helyzet az, hogy nem szemétdombon van, hanem egy dombon, két titca között, - de ez a hely egészségügyi szempontból nem megfelelő és éppen ezt akarjuk megszüntetni.

Azzal, hogy az áru a Cséry-telepre került, azt akartuk mondani*, hogy az árunak a nagy távolságra való szállítása következtében már a vagonokban megromlik az áru. Ezért javasoljuk a beérkeztető állomásoknak több helyre való szétosztását, hogy ne egy helyre, hanem több helyre érkezzen be az áru, mert igy kisebb távolságra kell szállítani. A Dunántúlról érkező áruk érkeztető helyeit a dunántúli részre akarjuk terveztetni. / ?

ő7

: x

_______________