1952. január 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
52
... uüfll * *P j j - 28 - I Hogy a létszám növelése a munkák szaporodása folytán csakúgyai szükséges volt, azt talán a legjellemzőbben bizonyltja az, hogy 1951 januirjaban körülbelül 40 millió forint ’rtékü munkája volt az irodának, •mig most csaknem 200 millió. Az épitószi kongresszus határozatát a Tervező irodában tartott megbeszéléseken, előadásokon igyekeztünk népszerűsíteni. A Tervező irodának majdnem valamennyi épit szmérnöke és tervezője resztvett az épit észi kongresszuson és az Aródában rendkívül el ónk viták indultak meg a kongresszus után. Azt lehet mondani, hogy heteki az épix'szeti forma, szépség .kérdéseiről volt szó és ha ma kimegyünk az irodába, az eredményt is látjuk: a legújabb tervezésekben, igy a Kálvin"ter mentőn terve.ett irodaházzal kapcsolatban, de az irodának bármelyik tervezésében Í3 csaknem teljesen sikerült elszakadni a kozmopolita skatulya irányzattól. Hogy az iroda az osztálytól milyen irányítást és segítséget kapott, arra majd Benjámin elvtárs válaszol. Nagyon nehéz felelni Hidas elvtársnelc arra a. kérdésére, hogy a .kivitelezett tervek közül melyiket tekintem jónak. Azért nehéz ez """ a kérdés, mert ez építész-kongresszus, amely a stilusváltoz'.st tulajdonkeppen megindította, nem na gon rí yen volt. íz azóta készült terveket meg 'ltalaban nem lehetett kivitelezni• Megelégedve nem vagyok, de i el'-g jo tervnek tartom pl. a virányos! iskola tervét. Ez az iskola jobb eSy 1 pessel, mint amilyenek voltak az ebben a jellegben tervezeiRtt korábbi építmények. Elhangzott nz a kérdés, hogy a tervezések sorún hogyan vesszük figyelembe az anyagi lehetőségeket? Elő szokott fordulni, hogy a tervezők fantáziájukra bízzák mo.-rulrét és felvesznek olyan dolgokat, amelyeknek megvalósítása kev ;sbé reális. A terveket azonban elbírálja sz »- ________________
