1952. január 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

97

I

Rendszerint szigorúbbak szoktak lenni ez első negyedben, amikor .azelőtt

0. rovások és i,z intések időszaka volt. Ilyenkor rendszerint szigorúbbak egyrészt, másrészt ped'g a fegyelem sem áll meg a megfelelő tokon.

Ugyanúgy a gyerekek tanul. 3i készségejf gsm ol'an, mint később, így tehát nyugodtan felhívhatnánk az osztályt arra, hogy mégegyszer értékelje a roisz eredmények okát, mert ez a mostani megállapítás nem helyes. Ez az egyik,

A másik pedig az, hogy egyes felszólalások túlzott követelmény eket állítottak fel. A követelmények felállítása általában nagyon helyes, de Virágné elvtársno szeme előtt nyilván rendes általános os középiskoláink lebegtek, amikor iparitanulóinlc iskoláit és otthonait bírálta. Egy általános iskolába budapesti szülők gyermekei Jarnuk, egy környékről. Kellő szunu pedagógus foglalkozik velük, csarádi nevelésben is részesülnek, szülői munkaközösség is van. De mi az összetétele egy otthonnak? A legkülönbözőbb vidékekről vadó gyerekek vannak benne, akikkel a tanév végéig nem szüleik foglalk. znak. A szülői i-unkaközösseg sem úgy foglalkozik velük, mint saját gyerekeivel: ezt meg kell állapítani.

Az ipari tanulóiskolákban vegyesen vannak. Különböző tanulmányi fokot elért gverekek vannak ott. Budapesten nyilvánvalóan intelligensebbek, jobban ké zettek a gyerekek. A vidékiekről - sajnos - ezt nem lehet elmondani. Hinden tanév elején tunfolyamot kell indítani ne’-ik, hogy va lenikénen utolérj©’ a többit és el tudják végezni a tanévet.

, A következő nehézség, hogy életUjr^harom helyen folyik*

vngv legalábbis két helyen. A legalább két hely: a tanműhely é3 az iskola. Emellett az otthonban lakóknak az otthon. Teh: t húrom helyen mászkálnak egy nap. Gyakran hatalmas távolságokét kell megtenniük, hol vagyunk még attó© , hogy egy h lyen volna a tanműhely, az otthon éa az iskola!

f 37 :

l