1951. december 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

51

-21 - i Lelkes : az ok azért jól: voltak. Voltak helyek, ahol 200-250-en is meg jelente . Színvonalban ezek jobbak voltak, a beszámolók is. A hozzászólások is. De maga a mozgósítás minden j kritikán aluli volt. K o 6 sí Hidas elvtárs második kérdése az volt, hogy miben nyilvánul meg a kapcsolat megerősítése. Helytelenül veti fel a jelentés, mert elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a meg­jelentek, a hallgatók hogyan viszonyultak a tanácstagokhoz. Voltak esetek, még pedig nem is szórványosan, hanem eléggé jellemzően, hogy ragaszkodtak a tanácstaghoz. Nem jelent meg a tanácstag, mert vidékre küldték és akkor megvárta a lakosság, amig visszajött, mórt azt mondotta áá/ffl. hogy saját tanácstagja számoljon be. Szemben a korábbi tanácstagi beszámolókkal, jóformán minden tanács­tag turtott boszúmolót és kénytelen volt kissé foglalkozni a la­kosság problémáival, mert a kiadott bessédvázlat hangsúlyozta, hogy saját munkájáról is beszéljen. A tanácstag tehát felkereste a lakosai ,ot, foglalkozott vele és ilyen értelemben - hogy úgy mondjam - részben tovább fokozta munkáját, részben ha nem foglal­kozott addig a lakossággal, ott megismerkedett a lakosság saját tanácstagjával, A tanácstagok és a lakosság jé kapcsolatban volt CK. t%)OQ a lakossággal való í'o.jlalkozáu következtében: felkereste/á laí:os- súgot és beszélt vele. Tehát elsősorban ezen keresztül. Mert koráb­ban bizony előfordult - még ezeken a beszámolókon is - hogy akkor ismerték meg a tanácstagot, mert korábban nem igen foglalkozott a lakosság problémáival. Tehát ezen keresztül ezt elértük. Hajós* elvtárs megemlítette, hogy az 5.000 javaslat mennyi idő alatt került össze.A tanácstagi beszámolókon 13.041 közérdekű felszólalás történt és ezeknek nagyrészét részben azon­nal megválaszolták, részben pedi , menetközben. Ez közel 5.000 javaslat, meg pedig olyan javaslat és kérdés, amelynek nagyrésze a városi tanácshoz került és a városi tanácsnak kell intézkednie. Természetesen menet-közben, u renlszeres fogadóórákon keresztül állandóan felmerülnek ilyen problémák. ! Gálhidi elvtárs megkérdezte, hogy kik nem tartottak beszámolót és miért? Túlnyomó részt azok, akiket nem is ütemeztünk beszámolóra, mert szabadságon voltak, vagy betegek voltak, vagy munkájuknál fogva valahova máshová vezényelték el, pl. katonatisz­teket stb. időközben vidékre vezényeltek. Általában egészen csekély * S4 h , ____________ ■- m_____________ i* # *

Next

/
Thumbnails
Contents