1951. november 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
77
j : ' -61- '7 'l * Ha a szovjet filmek átlag látogatottságát 40 százaléknak veszem, és ha jövőre 100 százalékra tudnánk is emelni a szovjet filmek látogatottságát, de csak egyharmadát kapjuk meg annak, mint amennyi az előző évben volt, vissza fog esni a szovjet filmek abszolút látogatóinak száma. Hiába emelkedik tehát az egy filmre eső látogatók száma, ha egyre kevesebb lesz a szovjet film. Az sbsnolut látogatók arányában eltolódás következik be^a szovjet filmek kárára. Ez pedig dolgozó népünk nevelésében hatőíamas tényező és ezzel mint politikai ténnyel számolnunk keli: a szovjet filmek látogatóinak abszolút száma ilyenBSÉBS* csökkenni fog. A szovjet filmek közönségszervezésének kérdésével kapcsolatban egy dologra szeretnék reflektálni. Hogy közönség- szervezésünk fejlődik, azt legjobban bizonyítja, hogy éppen teg- nap kifogásolta a Szikra-mozi üzemvezetője ós propagandistája, hogy a román filmhét miatt le kellett vennie a műsorról a Nagy tüzfény cimü filmet, amelyet pedig még négy hétig akart vinni. Nem mint a müsorpolitika hibáját vetem fel ezt a kérdést, hiszen a román filmhetet meg kellett rendezni. liozi&ínk össz-üzemi értekezletén egy általam követett szemponthoz uow szóltak hozzá, hogy igenis helyesebb a hosszú ideig való játszás. Letettek arról az érvelésről, amelyet eddig állandóan hangoztattak, hogy kevés a film.'200 film megfelel és hajlandók a játékidő meghosszabbításával kísérletezni. Olyan mozikban, amelyekben eddig három hétig futottak a filmek, mégy ^ hétig futtatják; amelyekben egy hétig, ott két hétig. Rendkivül komoly megtakarítást jelent ez a propaganda költségeiben is. Itt van azután a propaganda kérdése. Amit a javaslatban felvetünk^az kissé perspektivikus. A szóbeli megállapodás már megvan, lesz beleszólásunk a dolgokba, egyes filmek propagandaanyagát mi készítjük el. Eddig nem igy volt. ügy érzem, hogy a közönségszervezés eredménye szoros összefüggésben van a propaganda sematikus- ságával és a propagandaanyag készítésének nagy számával. Szilárd | elvtárs szólott a Donyeci bányászokról, amely 23 százalékkal ment valamelyik nap, valamelyik moziban. A Donyeci bányászok sorsát az pecsételte meg, hogy pánikszerűen kellett műsorra tűzni. Csak két nappal előbb tudtuk meg, hogy műsorra kell tűzni, a filmnek tehát lényedében nem volt propagandája. Amikor közönségszerveiánk az üzemekben azt mondották, hogy tekintsék meg a Távol Moszkvától, vagy a Berlin eleste cimü filmet, vagy amikor azt fogják mondani, t hogy nézzék meg az Arany csillag lovagja cimü filmet, akkor aránylag — .......................... t K ____________ I
