1951. október 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
32
I- 3 datokat ismeri. Részletes, előre kidolgozott munkatervük nincsen. Igaz, hogy mennyiségileg igen nagy munkát végeznek, azonban a munka szervezetlensége következtében munkájának az eredménye nem látszik. Az- egész kereskedelmi irányításért Hortobágyi Gyula áruforgalmi főosztályvezető a felelős. Nevezett képességei - bár szakember - nem alkalmasak az ilyen, nagy feladat megoldására, Amellett,hogy az áruforgalmi főosztály beosztottjait irányit ja, közvetlenül irányítja a 3 legnagyobb részleg vezető jót is. Jellemző példa arra, hogy az áruforgalom irányítói mennyire non látják előre a feladatokat: Faludi os portvezetőjének egyik kitétele: "Nincs egy részlegem sem, amely meg tudná mondani, hogy holnap mennyi kenyérre lenne szükség". A rsjonnirozás kérdésével bővebben foglalkozni azért nem érdemen, mert bár a jelenleg működő rendszernél mordultak elő olyan hibák, hogy egyo3 térülőtökre más területről szállítottak be árut, és ugyanakkor arról a területről más terülcim*;, de az uj részlogbeosztási rendszer, melyet a vállalat, most szervez meg, előreláthatólag ezt a hibát ki fogja küszöbölni, A koosip. rk• kihasználására vonatkozóan megállapítható, hogy a gépkocsik teljes kihasználásának akadálya egyrészt a gépkocsipark igen rossz állapota, másrészt pedig a sütőüzemek rendszertelen termelése. Itt hibaként meg kell emliteni az előzetes karbantartás teljes hiányát, valamint azt, hogy soha nem tartanak vissza előre nem látható esőtekre tartalék-kocsit, valamint azt,hogy a'gépkocsikat már csak akkor vonják be-a* javitásra, amikor azok már működés-képtelenek. Már foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy a vállalat nem rendelkezik egy olyan menetrenddel, moly egészen a boltokig meghatározná, hogy hova, milyen időpontban kell érkeznie a. kenyérnek*. Ezen niá- nyosság következtében azután nem állapítható meg,' hogy az időbeni kiszállítás minden esetben az osztály-szempontoknak megfelelően történik-e, A jelenlegi laza ellenőrzés módot nyújt a- kihordónak a visszaélésekre és erre leginkább magánkiskeroskedonok v ló szállítás közben ven alkalma. Bár a vállalat hivatalos irányelve ■ ,z, hogy elsősorb n n szoc.szektor kell, hogy kiszolgálásra. kJrüljön, azonban ez a fentebb említett hiányosság következtében semmilyen módon nem ellenőrizhető. Különösen zavafja a kérdés helyes megoldását a.z a tény, hogy a kihordók csak súlyra veszik át a. kenyeret és súlyra adják tovább, minek következtében a visszaélés számtalan lehetősége áll fenn. Bővebben azokon a területeken, ahol a termelőüzem és az átvevő bolt közötti távolság nem nagy, illetőleg a boltok közel v.nn- ‘nak egymáshoz, ott n kálő nor. éri el az 1 ot cs ennek ellenére a kihordó 1 f> kálóöongeanónyt k p. De 1 ?» káló-engodnényt kap ;a kihord dó azokon a területeken is, ahol a hosszabb járat következtében a suly-csökkenés őrinél lényegesen nagyobb. Ennek következnénye ezután, hogy a rövidóbb járatokban a kihordó gyorsan leadva a kenyeret, illegális haszonra tesz szert, a hosszabb lejáratú területeken pedig annak érdekében, hogy no legyen hiánya, különböző mérlegelési csalásokat kénytelen o3követni. Még nagyobb jelentőséggel bir az a tény : is, hogy az éjjel átvett c-s reggelre már kihűlt kenyeret is 1 fo-oa kálóval adják ki - és ez áll különösen a nagyüzemi részlegekre - nyilvánvaló tehát, hogy a kihűlt kenyér már nem v.szit tovább a súlyából'. A kihordók visszaélését még köiwvcbbé teszi az, hogy nindczi.dei, a forgi-á or * gr r rta. t) uzáz-’i ókb'n vjé/úqosodő napánk', i-k n v a kod ölen *iÉlMS4 ^ i
