1951. október 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
68
.mi«. -Né*) íaLi ve-lé-B- j—o-agtá-ly JJ . * > \ / :// £ ry / - I * ' •'" / . / J avas lat artista munkahelyek létesítésére. if J I. Az artistamüvészet; jele ulegi helyzete. JT Pártunk II.Kongresszusa meghatProzta feladatainkat a kulturforradalom terén. A Kongresszus hatására, útmutatásai alapján a népművelési munka minden területén fokozódott a kulturforradalom lendülete. Van azonban egy olyan művészeti terület, amely nem tart lépést a különféle művészeti ágazatok fellendülésével. Ez a terület az artistamüvészet területe. Az artistamüvészet viszonylag lassú fejlődésének több oka van. A fejlődés legfőbb akadálya az artista munkahelyek hiánya. Az artistamunka nálunk ma még idénymunka: csak a nyári hónapokra korlátozódik. A mai munkalehetőségek között a kategorizált /minősített/ 750 magyar artista átlagosan 2-3 hónapot dolgozik évente, llépi demokráciánkban ez az egyetlen munkaterület, ahol teh-rt munkanélküliség van. Az állandqjjellegü munka hiánya az artistákat a téli hónapok idején másfujta munka vállalására ő"'- kényszeríti. Ennek az a következménye, hogy szakmai vonalon nem fejlődhetnek. Szervezeti élet, rendszeres politikai oktatás hiányában nevelésük sincs biztosítva. ' Az artista munkahelyek hiányából adódik az art is ift anfcivésze t fejlődésének másik nagy akadálya: az artistacsere hiánya. Artistáinknak eddig még nem állott módjukban az élenjáró szovjet art is tantivé szét tapasztalatait felhasználni. Nagy hib , hogy eddig még nem tudtuk megszervezni szovjet artistáknak magr/arorsz-gi vendégszereplését. Az artistamüvészet fejlődése hazánkban csak úgy biztosítható, k&xx ha a Népművelési Minisztérium 's a Budapesti Városi Tanács el tudja érni, ho .. minél több ssov- » jet artista szerepeljen cirkuszain] b n. Nehézséget okoz az is, hogy a népi dei. ikratikua álla.vokt'ul nincs artista cserénk. Nem tudtuk eddig megválásitani a magyar artisták kiutazását a népi demokr tikus államokba és a népi demokráciák artist áinak magyarországi vendégszereplése t sem. Az artistamüvészet fejlődését gátló artista munkanélküliség félsz '.mól jósában nem adljH, segítséget az élelmezési vállalatok, a zenés-műsoros éjjeli szórakozóhelyek vezetősége sem. Elzárkó ziék az űrt is tűk s ae re perl- tet’sétél^véleményünk szarint indokp! atlanul. Bár az eddig felsorolt okok akadályozták ; cirkusziadvészét jyors fejlődését, azonb n ezen a területen is vannak már erednén ek. Figyelembe ^ kell vennünk, hogy ", ,rt is tantivé szét - a könnyű műfaj többi te rülo télié z, •• kab; réhoz, a revühöz stb. hasonlóan - igen mélyről indult. A felszabadulás előtt a régi burzsoá rendszer saját céljaira használta fel a cirkuszé . A cirkusz műsora főleg nyugati ;irtistéilc számaira épült, a ko zmopolit izmust propagált; . '"sorában túl tengte jc a trágárságok. Az nég a jobbik csőt volt, há a bohócok értelmetlen együgyüségeket mondtak. I \ oirkusz lenézett műfaj volt, az akkori idői: "kulturpolitil :l nei sokat törődtök fejlesztésével, Mii telki szórakozásnak tartott Az artisták szociális helyzete i ;bn rossz volt: nem os. k .z tg- tutor, bűne m az ügynökök profitéhségének is ki volt k szolgu"1 fcatva® /* i t _________ *
