1951. október 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
23
i í_£_X_£_£_i_3_í ££Íi£Í£_2£íiKahelYek_létesités^rei. • • :’ r . í • £S'iX®25£Í_jÍ2i®S-l££Í_helyze te, Pártunk II. Kongresszusa meghatározata feladatainkat a kulturforra- dalom terén. A Kongresszus hatására; útmutatásai alapján a népművelési munka minden területén fokozódott a kulturforradalom lendülete. Van azonban egy olyan művészeti terület, amely nem tart lépést a különféle művészeti ágazatok fellendülésével. Ez a terület az artismüvészeé területe. Az artistamüvészet viszonylag lassú fejlődésének több oka van. A fejlődés legfőbb akadálya^az artista munkahelyek hiánya. Az artistamunka nálunk ma még idénymunka: csak a nyári hónapokra korlátozódik. *A mai munkalehetőségek között a kategorizált f minősített/ 750 magyar artista átlagosan 2-3 hónapot dolgozik évente.Népi demokráciánkban. ez az egyetlen munkaterület, ahol munkanélküliség van. Az állandó jellegű munka hiánya az artistákat a téli hónapok idején másfajta munka vállalására kényszeríti. Ennek &.a követ- O kezménye, hogy szakmai vonalon nem fejlődhetnek. Szervezeti élet, rendszeres politikai oktatás hiányában nevelésük nincs biztosítva. Az artista munkahelyek hiány.ból adódik az artista művészet fejlődésének másik nagy akadálya: az artiotacsere hiánya. Artistáinknak eddig még nem állott módjukban az élenjáró szovjet artistamüvészet ' tapasztalatait•felhasználni. Nagy hiba, hogy eddig meg nem tudtuk megszervézni szovjet artistáknak magyaországi vendégszereplését.Az artistamüvészet fejlődése hazánkban csak úgy biztosítható ha a népművelési minisztérium és a Budapesti Városi Tanács el tudja érni, hogy minél több szovjet artista szerepeljen cirkuszainkban. Nehézséget okoz az is, hogy r. népi emokrutikus államokkal nincs artista-cserénk. Nem tudtuk eddig megvalósítani a magyar artisták kiutazását a népi demokratikus államokba ';s a népi demokráciák artistáinak magyarországi vendégszereplését sem. Az artistamüvészet fejlődését gátló artista munkanélküliség felszámolásában nem adtak segítséget az élelmezési vállalatok, a zenés- mü'soros éjjeli szórakozóhelyek vezetősége sem. elzárkóztak az 'artisták szerepeltetésétől. Ez véleményünk sz. rint indokolatlan. Bár az eddig- felsorolt okók- akadályozták a cirkuszmüvészet gyors fejlődését, azonban ezen a területen is vannak már eredmények.Figyelembe kell vennünk, hogy az artistamüvészet- a könnyű műfaj többi területéhez, u kabaréhoz, a re-vühöz stb. hasonlóan- igen mélyről indult. A felszabadulás előtt a régi burzsoá rendszer saját céljaira használta fel a cirkuszt. A cirkr-z műsora főleg nyugati artisták számaira épült, a fcozmopolitizmust propagálta. Műsorában túltengtek a trágárságok. Az még a jobbik eset volt, ha a .bohócok ♦ értelmetlen együgyüsegeket mondtak. A cirkusz lenézett műfaj volt, az akkori idők " kulturpolitikueai " nem sokat törődtek fejlesztésével, kültelki szórakozásnak tartották. Az artisták szociális helyzete igen rossz volt: nem csak az igazgatók, hanem az ügynökök profitéhségének is ki voltak szolgáltatva. ’ ) *7 — * *----------------------i
