1951. szeptember 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
6
I-2ceéo helyzetben vagyunk, mert nálunk kevés a családos nő." Egyes intézményeknél próbálnak helyi megoldásokat keresni, ami jbt' - ott segitségot is jelent, de az egész kérdést távolról sem oldja meg* Pl. a III.kerületben lehetőleg üzemi rendelőben helyezik el a gyermekes nőket, hogy a gyermek az üzem bölcsödéjébo,vagy napközijébe kerülhessen bo. A bölcsödé ,ovoda és napközi hálózat kiszélesítésével a dolgozó anyák nehézségeit még nem oldjuk meg. Feltétlenül gondoskodni kell annak a megvalósításáról, hogy megfelelő létszámú gondozónő illetve pedagógus álljon h rendelkezésre, hogy a csúsztatott rendszert ezeknél az intézményeknél be lehessen vezetni.Ezen kivül ki kell részleteiben dolgozni egy javaslatot, amely szerint lehotőleg tömbönkint legyenek olyan gondozónők, vagy esetleg olyan békebizottsági vagy MKDSZ tagok, akik idősebbek, nem dolgoznak 03 a tömbökben vagy egy-egy házcsoportban vállalják,hogy a gyermekeket összeszedik ős elviszik a bölcsödébe, illetve óvodába. Itt gondolnunk kell azoknak az anyáknak a gyermekeire,akiknek a szolgálata hajnalban, vagy néha éjj>el kezdődik, amikor részben napközi és bölcsödé nincs nyitva és ha a hármas műszakot meg is valósítjuk, akkor iű föltétlenül káros lenne a gyermekek fejlődése szempontjábél pl. rofefecl 4 orakor felkelteni őket. Az viszont elképzelhető,hogy ezek a szülők a lakásuk kulcsát leadják a reggel 7 ^rára mire a gyermek folébred, a gondozónő ,vagy társadalmi munkában a békebizottsági tag, vagy MNDSZ-asszony özeket a gyermeket ellátná és elvinnó a bölcsödébe és óvodába. Mindezeket a nehézségeket fel kell tárnunk ahhoz, hogy világoson lássuk,mi a teendőnk, Pártunk határozatát végrehajthassuk és megteremthessük az előfeltételeit ónnak, hogy a nőket megfelelő számban beállíthassuk a termelésbe* Ahhoz, hogy a nők az üzemi életbe teljesen bekapcsolódhassanak,hogy az üzen ncvelőercje a nők szocialista emberré formálásában teljes mértékben érvényesüljön, foglalkozni kell mindazokkal a szempontok- ^ kai, melyek megakadályozzák a nőket abban, hogy a szigorúan vett munkaidőn túl i3 az űzőmben maradhassanak, bekapcsolódhassanak annak politikai, kulturális és oktató munkájába. A nők szakmai továbbképzése is C3nk úgy válik igazán eredményessé, ha sikerült őket a takarítási, mosási ,ruhajavitási,stb. elfoglaltságuktól nagymértékben mentesíteni, ha a gyermekeket megnyugtatóan és oly módon tudjuk elhelyezni, hogy akkor ser. legyen okuk nyugtalanságra,ha elfoglaltságuk az esti órákba nyúlik* Rendkívüli nagy a fontossága annak, hogy a Patyolat kap.acitása növelése érdekében az ipari osztály mindent elkövessen és igen nagy segitségot fog nyújtani, ha megvalósul, a Fővárosi Roha^enü- javitó vállalat, de természetesen ezt is oda kell fejleszteni, t hogy körzetenkint, vagy eietleg tömbönkint legyenek telephelyei. Helyes megoldás lenne az is, ha ennek a vállalatnak a keretén belül ogy-egy idősebb dolgozó tömbönkint összegyüjtenó és ugyancsak nála át is vehetők lennenek a javításra átadott ruhanenüek. így a dolgozó asszonyoknak nem kellene esetleg távolabbi utat megtenni néhány javításra szoruló ruhadarab negcoindltntása végett. A nőknek van még egy igen jelentős száma, akinél alapos felvilágo- t sitő munkára van szükség, hogy a bennük elő régi maradi3ágot kinei --k- — . 41^
