1951. augusztus 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

150

í Közért munkájának ismertet tee, A legnagyobb hiányosságok végül is a Közit vállalatban nutátkoznak, jól­lehet ennek nagyrészben a felvásárló elosztó vállalat is az oka. Mégis helyes áprolitikéval, árukezeléssel és nem utolsósorban Jé káderpolitiká­val a liiáj^yos3ágokat meg lehetett volna szüntetni. Különösön súlyos hibáin a Közért vállalatnak a ámJtcaslúa^Jiíxa-dm. helvcL elosztása körül out atkozta mor^ Nem ellenőrizték és nőm nevelték rá a bolti dolgozókat a helyes áruke­zelésre, napokon keresztül minden kezelés nélkül tárolt a Közért árudé­ban a zöldáru, Kern tették érdekeltté a dolgozókat az értékesítésben, ké­sőn tértek rá a premizálási rendszeribe és ezidő alatt nagymennyiségű áru pusztult ol a Közért hálózatban. Addig, aalg a magánszektor mindennap friss és jól kezelt árujával a Közért áiránál alacsony ab bem értékesített, a Közért még az el-ző napi á- ron tartotta fonnyadt áruját és hagyta, hogy inkább megrothadjon, sem­mint, hogy olcsóbb áron juttatta volna a dolgozóknak, A Közért árpolitikáiánnk okozója nagyrészter felügyeleti szerve is,mert Tfosssu ideig huz^fTovF annak a kérdésnek az eldöntése, hogy az esetleges ^ veszteség kil fog terhelni, a Közért vállalat pedig ragaszkodott az elő­irt árukhoz óo igyekezett a hibákat ő is a Főzértre haritini, ahelyett, hogy mindent elkövetett volna, hogy a romlás a minimumra csökkenjen le. Ham fi. élt fel e .tík általat ö® ^ eiltns&iőa elwrek akoae munkájúiba, E/tvnás között vitatkoztok, a hibákat igyekeztek egymásra hári- ’í'Vi, ahelyett, hogy megkeresték volna a saját hálózatukba beépült ellen- s^et, ejaely okozója volt a helytelen áruszállitásnak, osamagolásnak, s nen kcvéobbé a rossz árpolitikának, összehasonlítja a szoc, szektor ea a naián szektor között. Megállapíthatjuk a rendelkezésre álló ^aTsiSkból, hogy a II, ne®ed 'vben zöldfőzelékfélekből a szocialista szclrtbr felhozatala 66,47 7 , a urnlt évi 56,76 jí, Ez minden bizo nyal, ha a százalékot nézzik, fejlődést mu­tat az állami vállalat j .vára,azonban ha részleteiben vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy az állami vállalat azokat az áruféleségeket tudta na­gyobb mennyiségben fel szállítani, amelyek a magánszektornak már nsn vol­tak rcntabilisek. Pl, a fejeokáposztából a második negyedévben 88,28 %- ot, tökből 78,24 /—ot hozott fel a szoo,szektor, A szoc, szektor hiányos munkáját bizonyltja a gyümobsf clhozat álnál mutat­kozó százalékos részesedés is, liig a nult évben 79,68 /—ot hozott fel, addig 1951-bon 5o,17 /'-ot. Pl, a csereanyéből a magánszektor 156 vaggon- jával szénben. 113 vaggont hozott fel, A rugalmasság hiánya, a szűk látékörÜ3ég az okozója, hogy araig voszte- sóg mutatkozik a szoo,szektorban, ad’ig lehetőséget nyujtottrk a nagto- szektor tőkésedéséhez, • * . A magánszektor élelmiszer-vonalon “gy év alatt 19oo üzlethely i séggel vonult vissza, négia a nult évi második nagy ed év lo23- vnggonos felvá­sárlásával szemben ez év második negyedében 145o vaggon zöllfőzelóket ás ugyanezen idő a'att a múlt évi 131 vaggonnal azaaben 24o vaggon cy”- mölc3Jtjí értékesített, Ez ?>zonban nemcsak mennyiségben mutat ilyen kü- lönbözetet, hanem figyelembe kell venni azt is, ho® a magánszektor min­denkor a primőr—árut vásárolja fel és ez értékben a százalékos részese­désnek a többszörösét jelenti, A fenti hiányosságok küküozöbölésére a VB, áltcl összehívott értekezlet a mellékletben csatolt határozatokat hozta és fogadta el, A határozato­kat megküldöttük minden egyes érdekelt szervnek vé rehnjtás végett, 1 . . teO ____________________________, te-mm

Next

/
Thumbnails
Contents