1951. július 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
167
| F-7 I _______ • * 4—9 j *lft” v&T I De a pedagógus ok továbbképzése nár kel évvel ezelőtt la probléma volt, és valószínül cg rég is mentünk valamit előre ezen a téren, ha talán neoi is aijg.it, mint kellett vclna. Itt is támogatást kérünk, azonkívül szempontokat, lehetőségeket. In ia beezélgetek pedagógusokkal. Kegkérdozem őket, ho® párttigok-e va® nem. De általáoan jó benyomást keltenek a pedagógusok. N® hiszem, ho® bizalmat Lanság volna * _,e dugóhúzókkal szemben, - legalább iu a ni tudomásunkra nem wutott iiye3uja. 'falán a óból alaxullu. tott ki ez o valeiüeny, ho® eraemi munkakörben csukugyar. kevés a pedagógia. Horváth elvtárs mentségére a olgál, ho® i® vette át az osztályt. Éppen a kritika nyomán megnézte, ho® y\ kik a-ok a pedagógusok, akik itt nint jépirónők, atb azé emelnek. 1 ír a ré^i rendszerűén is itt voltuK., részint sonaseu tanítottak, részint I elfelejtettük tj.ituni. Felvetődött a kérdés, ho® érdsii63-e veiüK átképző tanfolyamon foglalkozni, mit nyernénk velük? Kiderült, ho® ők kapálóznak ellene kézzel-láűbal, mart me szokták már ezt a r. nka- kört. Továoo.keil persze vizsgálni ezt a .kérdést, és ha életkoruk megfelelő, ha van remény arra, ho®' jó pedagógusok válhatnak belőlük, akkor érdemes a gondolattal foglalkozni. ^ Igazolom Horááth elvtársi-1: valóban igen ®akmn a kerületi 7£-k ellenzésével találkozik, isikor pedagógusoknak az osztály élére való állításáról van szó. A kerületi osztályok két csoportból áLlónak: oktatásiból es nepmiivelééiből. A kerületek vauéban ellenkeznek. Azt hiszel, azonson, ho®' a kerületi elnököket oe a VJ- ket jó példákkal neg lehet 70 zni: 33 a munkájuk :s könnyebbé válik, ha megfelelő szakemberek kerülnek az osztáLyok élőre. Azt hiszem t azonodn, ho® szá<. a-árulókig nem va lóai tuatjuk meg ezt az elvet. Igen sok helyen nagyon derék emberek állanak az osztály ólén, akik a auazkeltene mai részt is i,®ekeznek elsajátítani. Jó benyomást flotauJD persze & pedagó;usokban és o megbecsülést éreznék, ha a szakvonalra Is^etcleg l 1
