1951. július 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
60
é i i beteg és ne;m tudjuk, mikor fog meggyógyulni. Az is egy adottság, hogy túlságosan nogy az elfoglaltsága és nem tud foglalkozni az állandó ' bizottsággal. He igy áll a helyzet, akkor talán változtassunk rajta, mert esetleg jobb lesz, ha nem egy ilyen neves iró lesz ennek a bizottságnak a vezetője, de dolgozni fog ez a bizottság, minthogy van egy nagyszerű nevű vezetője, viszont a bizottság az égvilágon semmit sem csinál. Úgy kell felvetni ezt a kérdést, hogy vagy Benjámin elv- társ marad, de dolgozzék, vagy pedig Benjámin nélkül menjen a dolog,M. működjék a bizottság. Ezt lehet egy hétig, vagy két hétig csinálni, de már hónapokkal ezelőtt alakították meg ezt a bizottságot ós azóta lényegében semmi az égvilágon nem történt. Ebbe nem lehet nekünk i belemenni, a továbbiakban az elvtársak is ilyen konzekvenciát vonnak le a többi állandó bizottságokról is, hogy azok nem tudnak komoly eredményeket felmutatni. Ez úgy néz ki, mintha ott is beteg, vagy nem ráérő emberek volnának. Van nekünk ezen a területen ismerős egészséges emberünk is. Talán az elvtársak csupa beteg embert választottak ki? Azokat lei kellene cserélni és egészséges, tettrekész embereket kellene beállítani ezekbe a bizottságokba, mert hiába van meg papiron a bizottság, ha nem végzi el a feladatát. S c h m i A t : T.Végrehajtóbizottság! Fel szeretnék vetni efíy‘gondolatot, amelynek értelmében a magyar irók és költők irodalmi estéken a saját verseiket és költeményeiket adnák elő. Ml xrxxkamkk < két, vagy három héttel ezelőtt Sándor András elvtárssal a "Huszon- | négyen kezdték" cimü könyvvel kapcsolatban egy ankétot rendeztünk, amelynek igen nagy sikere volt. Ezen az előadó elvtárs a saját könyve j mellett ismertetett olyan dolgokat, ame-lyek egy-két héttel később >. aktuálisakká váltak. Ilyenek voltak például az előezállási dolgok, / Hagyó Kovács vasvillás merénylete a tóban. A könyvankét igen nagy 0 visszhangra talált és dolgozóink nemcsak kérték, hanem úgyszólván követelték tőlünk ilyen ankétek megrendezését. Sándor elvtárssal folyj 1 tatott beszélgetésünk során ő azt a véleményét nyiltánitotta, hogy bármikor hajlandó egy ilyen ankét megrendezésében résztvenni. Azt