1951. május 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
27
! i 1 ! i I ; k" fó ♦ A főváros 1950. évi gazdálkodásáról az 5281/473/1951. I. a. P. M. számú pénzügyminisz- intézmények fenntartási költségei a költségvetésben meg nem szerepeltek. Ezért a költségtéri leirat értelmében készített jelentésünket csatoltan bemutatjuk. Jelentésünk három rész- vetésben nem szereplő kiedáskcnt jelentkeztek az év folyamán átvett adóigazgatás költségei, bői áll: az első rész a költségvetés végrehajtásáról, a második rcsz a költségvetésen kívüli a volt OTI-kórházak, rendelőintézetek, körzeti orvosok és egyéb egészségügyi Intézmények pénz- és vagyonkezelésről (alapszerii kezelésről), a harmadik rész pedig a főváros vagyonának költségei, a gimnáziumok, kollégiumok és egyéb diákjóléti intézmények költségei, az iparosalakulásáról számol be. tanuló-otthonok és az iparostanuló-szakiskolák költségei. A főváros 1950. évi költségvetését a főváros képviseleti bizottsága 5263 33 1950. számú Az évközben átvett feladatok 115,1 millió Ft olyan kiadással jártak, amelyekre az eredeti határozatával 560,6 millió Ft kiadással és ugyanannyi bevétellel, továbbá a kiegyenlítő keze- költségvetésben nem volt előirányzat. E feladatok ellátására tehát póthitelt kellett igényelni, lésben 5 millió Ft kiadással és ugyanannyi bevétellel állapította meg. A belugyminiszter ezt a melyet azonban a feladatokkal együtt átadott 98,6 millió Ft nagyrészben fedezett, költségvetést 5281—7/1950. 11/3. sz. leiratával jóváhagyta. Póthitelt azonbant nemcsak az új feladatok átvételével kapcsolatban, hanem az ismerA közalkalmazottak illetményeinek 1950. március 1-től a 38., 39. és 40/1950. M. T. sz. tetett egyéb változások miatt is több esetben kellett igényelni és igy az ev folyamán előirt rendelettel történt rendezése következtében azonban a költségvetésben az illetményekre elő- póthitelek végösszege 193,6 millió Ft volt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kiadások Irányzott összeg kevésnek bizonyult. Ezért a pénzügyminiszter a költségvetés kiadási elő- az előirányzattal szemben ilyen összeggel emelkedtek, mert a póthitelek jelentős részét más irányzatát 25,3 millió Ft-tal felemelte. Az 1950. évi kiadási előirányzat ennek megfelelően kiadásoknál elért megtakarítások fedezték. 585,9 millió Ft-ra emelkedett. A költségvetési előirányzat és az engedélyezett póthitelek egy kivételével, a költségEz a költségvetés szolgált alapjául a főváros 1950. évi gazdálkodásának. A gazdálkodás vetés minden alcímén fedeztek a tényleg felmerült kiadásokat és Igy a zárószámadással kapsorán azonban a költségvetésben megállapított keretektől jelentős mértékben el kellett térni csolatban esak egy esetben van szükség póthitel igénybevételére. Ez az eset a kiegyenlítő és igy a zárószámadás a költségvetési előirányzatnál jóval magsabb összegű kiadásról és bévé- kezelésben szereplő Fővárosi Népszórakoztató Intézmények kiadási többletének fedezése, télről számol el. A Népszórakoztató Intézmények kiadásai ugyanis 93.933 Ft-tal meghaladták a bevételek Az eltérésnek az a döntő változás volt az oka, ami a főváros igazgatásában az 1950. év összegét. Minthogy az intézmény a kiegyenlítő kezelésben szerepel, ezt az összeget a zárószámfolyamán végbement. adásban számára meg kellett téríteni. A rendes kezelésben tehát a 7350—7359. alcímeken 1950. január 1-én alakult meg Nagy-Budapcst és ezzel népi demokráciánk évtizedes kiadásképpen el kellett számolni a Népszórakoztató Intézmények hiányát. Ennek a zárómulasztást pótolt. A telekspekuláció és a lakbéruzsora által a főváros régi határain kivül számadásba beállított kiadásnak póthitelképpen engedélyezését javasoljuk, űzött dolgozók a peremvárosok és községek becsatolásával visszatértek a fővárosba és igy A szocialista, sőt a szocializmus felé haladó állartiban is, a helyi közületek legfnntoNagy-Budapest megalakulásával ez a város valóban a dolgozó Magyarország fővárosa lett. Sabb bevétele a felügyeletük alá tartozó vállalatok nyereségbeflzetése. Az 1950. évi költségAz 1950. évi költségvetés már Nagy-Budapest szükségleteire készült, anélkül azonban, hogy vetési előirányzatból is messze kiemelkedett ez a bevételi tétel, mert a saját bevételek 209 millió ezeket a szükségleteket pontosan fel tudták volna mérni és területileg az új kerületbeosztás Ft-os előirányzati összegéből 105 millió Ft volt a vállalatok nyereségbefizetési előszerint pontosan el tudtuk volna határolni. A fővároshoz csatolt peremvárosok és községek irányzata. Az 1950. év folyamán azonban a vártnál több vallalat került a Városi Tanács egyes szükségleteire ugyanis nem álltak megfelelő adatok rendelkezésre és Igy azok költség- felügyelete alá és a vállalatok üzleti eredményei is a vártnál kedvezőbben alakult. Igv a vetési előirányzatát csak hozzávetőlegesen lehetett megállapítani. A költségvetés összeáll!- Budapesti Városi Tanács felügyelete alá helyezett vállalatok tényleges befizetése az lőtásakor a kerületek határai még nem voltak pontosan kijelölve és Igy egyes előirányzatok irányzat kétszeresét is meghaladta: 222 millió Ft volt. A vállalati nyereségbefizetés nagynem a megfelelő kerület költségvetésébe kerültek. A kerületek feladatai sem voltak még mértékű emelkedése a magyarázata annak, hogy az új feladatokkal kapcsolatos többletvéglegesen szabályozva, egyes — később kerületinek minősített — feladatokra vonatkozó kiadások ellenére az előirányzott 352 millió Ft állami támogatás helyett csak 280 millió Ft előirányzatok a központi költségvetésbe kerültek. Ezeket az év folyamán kellett az illetékes támogatást kellett jgénybevenni. kerületi költségvetésekbe áthelyezni. Jelentésünk két összesítő kimutatásban: alcímenként, majd alrovatonként tünteti fel O A másik nagy változás az 1950. év folyamán a fővárosi és kerületi tanácsok megalaku- a kiadások és bevételek előirányzatát es tényleges alakulását. Az összesítő kimutatások lása volt. Ezzel a kapitalista látszat-önkormányzat helyébe a dolgozók valóságos képviselete után a központ es az egyes kerületek kiadásainak es bevételeinek alakulását a részletezés7 lépett. Alkotmányunk szerint a helyi jelentőségű feladatok a tanácsok hatáskörébe tartoznak. alcímenként mutatja be. A kormányhatóság az 1950. év folyamán számos eddig közvetlenül a kormány felügyelete Az 1950.évi költségvetés végrehajtásának átfogó képét a kiadási és bevételi főösszegekre alá tartozó helyi feladatot utalt át a tanácsok hatáskörébe és így a tanácsok megalakulásával vonatkozó előirányzati es tényleges kezelési eredmények mérlegszerű szembeállítása mutatja, a főváros közigazgatási hatásköre jelentős mértékben bővült. Az új feladatokkal átvett Ez Igy alakul.: 5 ) I .1—■! .1 . . .. ... , - \ ti I I • • mm m . . mr ........ — ----------------
