1951. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
66
a I 4 -37- rt/ff I 6 Elnök: Több kérdés nincs, Szecsey eivtárs válaszol a feltett kérdésekre. Szecsey : Kopta elvtára szóvátette, nogy s Díjbeszedő nem ad kellő tájékoztatást. Ebben a tekintetben múltkor volt I egy értekezletünk, amelyen mint hallgatóság szerepeltünk, - minthogy ez nem jogi prooiéma, de tény, hogy ez a kérdéa felvetődött. A helyzet az, hogy a Vizmüvek tudják, hegy mennyit termeinek, azonban azt nem< tudják, hogy a Díjbeszedő Vállalat, vizdij fejében, mennyit szed bs. Ezt a kérdést a Vízmüveknek éa a Díjbeszedő Vállalatnak közösen kell rsndezniök. Tudomásom szerint megállapodás jött közöttük l^trs. fo glqbélisan v amely szerint a Díjbeszedő Vállalat havonta/értesiti a Vízmüveket arról, hogy glakéééük mennyi vízfogyasztást el vásott Is. A lakóknak a vízfogyasztásban való érdekeltté tételei* azt jelentené, hogy ők viselik a vizdijakat. A szabályrendelet értelmében jelenleg a háztulajdonos viseli. Elvi kérdéa volna megváltoztatni a jelenlegi helyzetet és a laKÓkra áthárítani a vizdijat. Ugyanakkor azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy mincsen mindén lakásoan vízóra, ennélfogva nem lehetne lemérni, hogy egyik lakó többet, a másik kevesebbet használ. Ma ezt nehéz megáldani, nert ahogyan gáz- és villanyóra van, ugyanúgy vízórát ia fei kellene szerelni, amely lemérné a vízhasználatot. Ami a k'ozkutekát illeti, az alapelv ts, hogy ahol vízvezeték van, ott nem szabad közkutről vizet hordani. Ez az indoka annak, hogy a szabályrendelet kimondja, hogy ahol vízóra van, elsősérban a vízvezetékről kell vizet hordani. Az is kérdés vslt, miért kellett kimondani azt, hogy ingatlanról egyik ímdttamMk a másik bmxátknSamx ingatlanra nem szabad átvezetni. % Ennek az az indoka, hogy minden egyes telket külön a közcsőről kell bekötni. Számtalan vitára ad okot az egyes telektulajdonosak között az, hogy egyiknek a telkéről a másikra van átkötés. Sokszor előfordul% •—0000 é mm #♦* ff
