1951. április 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

39

kerületekbe kijáfva 1 étjük, ho© csak a tanácselnök foglal koz ik^a kérdésekkel, legjobb esetben még e mezőgazdasági osztály vezetője, de az sem mindenütt. A mezőgazda b'í i oszt'ly ok valamennyi dolgozóját szakoktatósban kellene része si tu.4, urt az itteni osztály nem tudja elvégezni ezt a feladatot.

Hiányolom e©ébkánt, hogy ilyen súlyos kérdés tár©alás-=ra, amely döntő az egyes kerületek fejlődésére nézve, nem hivják meg a tanácselnököket. Máskor szoktak itt lenni olyan tanácselnök elvtársak, akik mezőgazdasági kerületeket képviselnek, de most, amikor ilyen no©horderejü kérdést t'r©alunk, egy>fi* i ílnök-elvtársat sem hij- tak meg. Javasolom, ho© legközeletl ne aulassza el a városi tanács ezt a kérdést.

V i r á g n é: Azért tettem fel kérdésemet, mert Rákosi elv- tars a kongresszuson pontosan meghatározta, hogy ma már eljutottunk odáig, hogy mint inimunot követelhetjük meg párttagjainktól, hogy a tszcs-mozg«lomb9n Jc példával Járj.' r»k elől és ne csak javasolják a belépést másoknak, har.u r juk is lápjenek be. Vonatkozik ez a DÉFOSz- elnökökre, a helyi tanácsok elnökeire és titkáraira is. Ezért voltam kiv'ncsi arra, hogyan án e? a kárdés a kerületekben. A tszcs-k ott erősödtek meg legjobban, ahol a tanácsok teljes erővel támogatták őket.

A gépállomások fejleszt ’ teől ia beszélt Rákosi elvtára. őzért kérdeztem meg, hogyan tudja rrtguli3ni az osztály s kétségtelenül meglévő nehézségeket.

Szorosan kapcsolódik ezzel a kérdéssel a tapasztalatcsere.

Mint kider 'lt A XV.kerületi tanácstagok nem járnak elől jó példával, ceal agitálnak a tszcs-k mellett, de ők raaguk nem lépnek be. Azt hiszem pedig, hogy ez döntő előfeltétele ? t.ízes-mozgalom fejlesztésének.

k _ *

f

• < —ai» —mg

22 1

%