1951. március 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

50

r__ . I _____

[ ... • - — ni —t}

é

l 'x.‘' ". ’ (Söti

Pesta kart.Árs elmondotta, hogy nagy hiba volt, ho© az állandó bizottságokat az els! üléseken a©oribeszélték. Körülbelül úgy néz ki, hogy egyes esetekben ez történt, aminek az a következménye, ho© az állandó bizottságok tagjai azt sem tudják, hol áll a fejük a különböző szakkifejezésektől, elborzadnak tőlük. Pedig a dolog nagyon egyszerű: például az oktatási osztály vezetője elmondja az oktatási állandó bizottságban, ho© ho©cn áll a beiskoláztatás, a tanulmányi előmenetel és a pedagógusokkal való foglalkozás kérdése, - ezeket azonban nem tudományos kifejezésekkel kell elmondani, hanem e©- szerüen és érthetően, áz állandó bizott. 'gok tagjainak van olyan természetes eszük, ho gy kontrolálni tudják a dolgokat. Ha azonban agyondumáljuk és elijesztjük őket, matt* elmegy a kedvük és azt mondják, az "zemi munkánk és a társadalmi munkánk mellett most még® ebbe kell magunk t beleásni? amikor idejöttem, akkor még volt Várospolitikai Bizottság, a Neveléstudományi Intézet ügyének tárgyalásával kapcsolatban felszólalt a Pedagógus őzakszervez t képviselője és mér egyéb szakemberek. Absztrakcióról és egyebekről beszéltek, ’s felszólalásaik annyira tele voltak tűzdelve tudományos szakkifejezésekkel, hogy azt fó, gondoltam: elme©ek innen, mert sohasem fogok ebbe belejönni. Kénytelen voltam úgy dönteni, hogy a tárgyalás anyaga nincsen jól előkészítve, ezért levesszük a napirendről^"* ás a következő ül 'sig meg ogom tanulni. Persze, ho© megtanultam, de nea úgy, ahogyan ők előadták, mert a dolgok sokkal e©s nrühbek. A kivetkező héten m'r teljesen megértettem a dolgot. Hegmondom őszintén: én mindig a raaj't esetemből indulok ki. pn sem végeztem egyetemet, mégis/meg lehet érteni a dol; gokat. Persze, ha be akarják csapni az mbert m"szaki 's e©éb tudóim nyos nyelvvel, akkor vége van. Az élet e©szeríi, de sok esetben mi

igyekszünk a dolgokat komplikáltan ismertetni úgy, ho© szegény ha/

landó elvész a kifejezőnek tömegében. Arra az útra kell tehát térnünk, hogy e©azer'ien beszéljünk. Révai elvtárs e©ik előadásában erre ©ö- nyörlien kitért.

V

________________________________________________________________________________-___________