1951. január 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

53

Sí *

na számítottak volna fel 20-30 forinttal többet, mint amennyit szabad lett volna. A VB elnökének 30, alnökhelyetteaének 60 forinttal számítottak többet. Az összes kisiparosokat be kellene zárni. Egyet- kettőt mindenesetre be lehetne zárni. ICarx eivtárs arra tanít bennünket, ho® ahol 300 százalékos haszna van a tőkésnek, ott még az anyját is meggyilkolja. El kell venni a lehetőségét annak, hogy óriási hasznokra tegyenek szert, gazdaságilag meg kell szorítani őket egy kissé: semmi egyébről nincs szó.

Itt van azután a helyiség kérdése. Van helyiség, csak éppen eldugott helyeken kapunk helyiséget, a kereskedelmi mlnfttztáto

rium és a ml )cereakedelml osztályunk nyomásáfa éa mostoha magatar tás 4^ .^TE^etkeze teknek egészen rossz helyeket adnak, maguknak viszont a ksgforgalmasabb helyeken biztosítanak helyiségeket.

Ebben a tekintetben is rendet kellene teremteni: a főútvonalakon adjanak helyeket a szövetkezeteknek.

A gyoratalpalás és a reklamáció ki fog alakulni. Most Is megvan a lehetőség gyorstalpalásra: két-három nap alatt el tudják végezni a szövetkezetekben. Hk baj van, s szövetkezet felelős a mun- to káért, amelyet végzett. Síiw.í akadálya sincs tehát a reklamációnak.

Én magam egy módosítást tartok szükségesnek, még pedig ss öregekre nézve. Arra persze nem lehet várni, ho® az öregeket megszámoljuk, elvégre ez két-három hónapig eltarthatna. Rossz t.i. a atatieztik 'nk: teu'ii idatunk sincs az öregekről, - sőt még arról sem hogy hány cipészünk van. Rost dolgozzuk fel, ho® hány Iparosunk vsn. Sbből s statisztikából kell majd kivenni, ho® hány cipész van.

Ho® hány öreg van, annak megállapításához Idő kell, de nem várhatunk ezzel a kérdéssel. Szóval azt a módosítást tartanám azüksógesnek, hogy az öregeknek adjunk többet: emeljük fal kvótájukat 4-5 kilogrammra, mert ők már nem tudnak szövetkezetbe menni, de nem la al-•■BBBB » — mmi *map