1950. december 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

94

: -tá ..............- í

4 - 56 - ' '* > ^

Azért ie tartott ilyen sokáig ennek a napirendi pontnak a tárgyalása, mert a V3 tagjai helyesen felismerték, hogy ifjúságunkról, jóvónkról van szó es bizony az ellenség sarkára áll éa mindent elkövet, mert nem érdeke, hogy uj értelmiséget neveljünk, hogy müveit ifjúságot neveljünk fel.

Most azonban én is elmondok egy-két dolgot: A szülők szociális helyzetére való hive tkozás úgy tűnik, mintha számokat keresnénk a lemorzsolódásba, amelyekkel indokolni tudunk. Sem hiszem azonban, hogy 1950-ben 4a különösen Budapesten a szülők szociális helyzetével hozhatnánk kapcsolatba a gyerekek lemorzsolódását.

A tanítóképzőkben tapasztalható lemorzsolódással alaposan kell foglalkoznunk, mert ott nevelődnek azok a nevelők, akik iskolájuk elvégzése után gyerekeinkkel foglalkoznak.

De az ellenség keze is alaposan benne van a lemorzsolódásban. Különös gonddal nézzs meg tehát az osztály ezt f kérdést. Nem ártana, ha a kimaradt diákokat behívná ée elbeszélgetne velük: kimaradásuknak mi az oka, - éa valahogy igy kellene megkeresni as okot.

Ha aagitenl lahat rajta, akkor aegitenl la kell: felvilá€ositáaaal,

^ vagy máéként.

Nem akarok ismételgetni. Alaposan kimerítettük ezt a témakört. Utána kell persze nézni, hogy fiatalkorúakat nem alkalmaznak-e a vállalatok; valamint nem alkelmezz'k-e őket kifutónak. Ha ilyeu esetet fedezünk fii, rkker példát kell statuálnunk, • éa BunAna ilyenkor kell hírlapi ny llvánosaágot adnunk. 1950-ben már nem lehet eltűrni, hogy koron aluli gyerekeket munkára alkalmazzanak éa ezáltal teatl-azellemi fejlődésükben akadály űzzenek.

Az osztályrak szoros kapcsolatot kell teremtenie az Úttörő Központtal, hogy ne fordulhasson elő, hogy az iskolai úttörők nem tudják, tiivel fc^ii.lkoztassák a gyerekeket.

Szigorú elkülönítés nem kell. Kruzslák eivtárs elmondotta itt, hogyan voltak együtt a falusi Iskolákban a fiuk é6 a leányok. , _ . . - - - - •*-