1950. december 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
46
1(6 ‘ iskolában. Ilyenkor azt tapasztaljuk, hogy a mulasztások száma mindig egyenes sr'nyban áll a fegyelmezetlenséggel. Ahol tehát valamelyik iskolában fegyelmezetlenebb a tanulóifjúság, ott mindig sokkal nagyobb a mulasztások száma, mint azokban az iskolákban, ahol fegyelmezettebbek, ami nyilvánvalóan arra mutat, hogy nemcsak a betegség, hanem egyéb okok ia idéznek elő mulasztásokat. Tehát egy egyszerű apróbb, kisebb nehézség esetén egy fegyelmezettebb iakola tanulói bejárnak - pl. ha a szülő megbetegszik, vagy valami apró- caeprő dolog adódik - de ahol fegyelmezetlenebbek, ahol lazán fogják ezt a kérdést az iskolákban, ott a legkisebb ok elegendő fo arfa, hogy mulasztásokat idézzen elő. Falóban a munkáskerületekben tűnik ki legjobban a mulasztások és a lemorzsolódás száma. Aa általános Iskola 342 lemorzsolódott tanulójából 240 éppan a műnkáagyermekékből kerül k8. Megvizsgáltuk ezt a kérdést. Éhnek régi gyökere van. ,A volt peremvárosok előző évi lemorzsolódási kimutatását nem tudtuk megkapni ugyan, mert nem volt helyesen nyilvántartva, most szedjük ösaze az adatokat. Egy kerületből, Erzsébetről áll rendelkezésünkre egy ata- to tiaztlka, amely szerint az 1947-48 tahévben 95, 1949-ben 104 éa 1950-ben 136 - tehát növekedő - a lemorzsolódások száma. Hogy ez a jelenség általénoa-a, azt még nem tudom megmondani, da a Jelentésben szereplő statisztika is azt mutatja, hogy éppen a munkáakerülatdc azok, amelyek vezetnek a lemorzsolódott tanulók szánéban. Így pl. Erzsébet a jelenlegi 43 permekkel, Újpest 25-tal, atb. Ez ast mutat Ja, hogy a munkáaazülők azok, Aik a könnyebbik ellenállás vonalát választják éa ahol lehetőség van, att igyekeznek kivenni a gyermeket az iskolából. Erre megvan a tendencia. Jábri elvtára as átirányítottak kérdéséről beszélt. M téren - mint a szövegben la meg van említve - a volt fő- igazgatóság munkájába, mikor a középiskolai beiskolázást végezte, fc _____________________ ■ -
