1950. december 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

40

r ' ____-ii r I

o

•melyet a Magyar Dolgozók Pártja megfelelő kritikában ráezesitett áa amelyről valamennyien tudjuk, kogy elsősorban a munkásazármazáau tanulókat terhelte túl. Ennek a rendszernek vége vsn. A tanulók

túl terhe l?se általában most nár lemorzsolódni oki s.k ner fogl a tó

*

fel. Azonban ez is viszonylagos dolog, mert bizony vonnak tanulók,

akiket igy is túlterhel az az Ig'.iy, melyet velük tzeuteer tit.i ez■

terak. De mágia meg akarják menteni eseket a tanulókat a tovább%

képzés szánéra, és nem azt akarják, hofjy megbukj ónak, hanem inkább

többet foglalkoznak volük, mint a könnyebben tanulókkal éa as bi«

acnyoa fákig megint oaak alaposan megterheli ast a gyermeket éa megfo terheli e nevelők egy részét is. Így a lemorzsolódás elleni küzkío

delem végeredményben a lemorzsol ódáé okává válik, taiaátama nem egészen szerencsésen és nem nagyon ügyesen van végrehajtva. Sa bonyolult kérdéa, el kellene találni a módját annak, hogy egyénileg foglalkozva a gyermekekkel, a tanulókkal, mindegyikre a legszerencsésebb módon annyi időt szánjanak, amennyi elegendő uhhoz, ő

hogy azt as osztály valóban elvégezze, le mégsem vegyék el az életkedvét, maradjon írói Ideje egyéb dolgokra is. Néhány osztályba azonban még több gyermek jár, sem hogy lehetséges volna az ilyan egyéni foglalkozás.

A olpő- éa ruhahiány százalékos kimutatása a javaslat elkéazitéaakor vitára adatt alkalmat. As osztálynak azok a munkaerői, dolgozói, akik ast megállapították, Ilyen százalékban

e

fejezték ki. Aa osztályvezetőnek az volt e véleménye, hogy helytelen a Javaslatba baltvsnnl azt a százalékot, mert nem biztos, hogy es ogy komoly szám. fa azt mondtam, ha már azt Így kiszámították, vegyük bele, a végrehaj tóbizottaág tagjai majd megbírálják éa ki fog derülni, hogyan számították ki est a 3-4 atb. saáaa- lékot. Erre vonatkozólag tehát én választklrek majd,hogyan történt •a a kiszámitáa?

8 i

i

fe