1950. december 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

106

I

,- 68 - 70 séges fúrásokkal foglalkozik a Csatornázási Müvtik, anelynek van jé éa komplett felszerelése, és tudomásom szerint az Útügyi Intézetnek

1 I

is van jól felszerelt laboratóriumé. Nem tudom, hogyan áll ez a kérdés, de úgy látom, hogy ez a vállalat akar foglalkozni ezzel a kérdéssel és azért kiván komoly összeget lekötni ilyen berend® és ek cél jár® ügy gondolom, meg kellene vizsgálni, hogy nem kéllene-e talajvizsgáló intézetet létrehozni, vagy pedig hagynák a moat dolgozó szervét talaj- | vizsgálati munkáját. ;

A helyszíni riéaét azért vetettem fel, mert tapasztaljuk,* hogy a tervező iqodák kiírásai nagyon elszakadnak a tény- ^ leges helyzettől. Nem a tervezőmérnök megy ki, hanem technikusoknak

adják ki albérletbe a helyszíni tervezést. Ennek következtében egy csomó földanyag megmozgatása felesleges fuvarozással történik, se önki vül pedig azok, akik nem végzik a tervezés munkáját, nem látják, vájjon nincs-e olyan anyag, amely az építkezésnél felhasználható.

Ezért felhívom a figyelwet arra, hogy lehetőleg a tervezőmérnök menjen ki a helyszínére és nézze meg, hogy mi van a helyszínen, tehát foglalkozzék a helyszíni felvételezéssel is. to Ugyanakkor fel kell hívnom a figyelmet arra is, hogy tapasztalatunk szerint a tervező irodák általában elszakadnak a gyakorlattól,- bár a Beruházási Vállalaton keresztül kapcsolatban vannak az épit*

t kézéssel - és a sok munka miatt nem nézik meg, hogy milyen problémák merülnek fel a tervezésnél és hogyan kellene a következő terveknél

| ft

ezeket a gyakorlati tapasztalatokat hasznosítani. A munkáknál ez ia súlyponti kérdés, amellyel foglalkozni kell.

Kruzslák: Nem volt világos előtti nk, hogy az üzemgazdasági kalkulációs osztály mit is jelent. Most már világos, hogy

í

a végrehajtó vállalatok részére a ner mák a t késziti él, mert azoknak ilyen ner mák alapján kell a munkát elvégezniük.

I V

* Hmaté* -—B

V > %

fe