1950. november 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
41
I J Egyetértek Döbrenteiné ée Virágné elvtársnőknek azzal a kívánságával, hogy a könyvtárál lomé sok vezetői lehetőleg olyan személyek legyenek, akiknek bizonyos képzettségük van. Rendkívül fontos az, hogy ha bejön valaki éa kér valami könyvet, akkor a könyvtáros tájékoztatni tudja a könyvekről. Én emlékszem a ml szak- szervezeteink könyvtárosaira. Az ember mindig tudta, hogy nyugodtan fordulhat hozzájuk, mert ismerték a könyveinket éa tudtak tanácsot adni, hogy milyen könyveket olvassunk. Nyilvánvalóan nem volna helyes mindjárt először filozófiai könyveket az emberek kezébe adni, hanem olyanokat, amelyek ráviazik az embereket az olvasásra. Egyetértek azzal la, hogy a selejtezés során az ember nézzen utána könyvtárának. Amit Döbrenteiné elvtáranő elmondott, az azt bizonyltja, hogy nem nagyon forgatta könyvtára belsejét, ha olyan könyvek la megmaradhattak benne, amelyek Rajkot dicsérik. Bizonyos azonban, hogy nekünk la gondot kell erre a munkára fordítanunk, mert bár könyvtárainknál vannak megfelelő rendelkezések arról, hogy mikor kell átnézni a könyveket, de azért hibák fordulnak elő etekintetben. Például amikor még a III.kerületben voltam az elöljáróságon, átnéztük a könyveket és azt tapasztaltuk, hogy a selejtezési rendelkezéseket nem hajtották úgy végre, mint ahogy kellett volna. Nagy elvtóra a kerületekből beszélt. Nyilvánvalóan nekünk arra kell törekednünk, hogy kerületi osztályainkon legyen megfelelő lehetőség az ellenőrzés biztosítására, mert a központból egy felsőbb ellenőrzésre van szükség. A központból mind a 22 kerületben lévő többazáz könyvtárunkat nem fogjuk tudni ellenőrizni. A kerületi tanács illetékes osztályának kell tehát ezeket a könyvtárakat állandóan és rendszeresen ellenőriznie. Ehhez természetesen az szükséges, hogy ide az embereket a tömegagltáclón, a tömegnevelésen keresztül kell eljuttatni. Miként Horváth elvtáranő mondja, a népM ► ———— ■ — — - - *■'
