1950. október 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

70

továbbfejlesztésére, a selejt, az önköltség, a kiadások csökkentésére.

Szerintem nem helyes az, hogy ha egy munkaversenyt kidolgozunk, a vállalatvezető elvtársakkal nem beszéljük meg előre. Nem lehet lerakni a munkaverseny alppjait úgy, hogy ne azok adják meg a szempontokat, akiknek kötelességük a versenyt végrehajtani.

Felmerült az a kérdés, hogy a 70 feos liszt felhasználás 82 tóiig szökött fel. Kruzslák elvtárs elmondta, hogy elporlédik, elfecsé- relődik, stb. A lényeg az, bogy az előirásos felhasználási százalékot nem lehet csökkenteni. 70 # az az alap, amelynél kevesebb nem le- bet a felhasználás, de helyes, ba megszervezzük a takarékosságot, bogy ne fecsérelődjék elx több anyag, mint amennyire az előírás szerint szükség van.

Amikor Kruzslák elvtárs a szöveget készítette, nekem az volt a javaslatom, hogy vegyük ki belőle azt, hogy indítsunk egy szocialista versenyt, mei»t ez úgy hangzik, mintha a főváros üzemeinél egyáltalán nem lett volna verseny. Ez lebecsülését jelenti az

üzemekben dolgozó elvtársakrak.

Egyetértek Nagy elv társsal abbap, bogy nemcsak lehet, hanem

~ kell is versenyt szervezni az utcaseprőknél is. Igen sok hiba van,

amit jó munkával ki lehetne küszöbölni.

Milyenek legyenek a főszempontok? Az üzemi versenyeknél a

dönti szempont az legyen, hogy megjavuljon a munmamodszer, csökkenjen az önköltség és ennek eredményeképen az üzemek érjék* el az éluzem elmet. A cél nyilvánvalóan nem a zászló elnyerése, az osak szimbóluma annak az elismerésnek, amelyet a főváros tanácsa ad a

legjobb eredményt elért izemnek.

Kruzslák elvtárs az előbb egy súlyos Kijelentést tett,

amivel nem tudok egyetérteni. Azt mondta, hogy a munkások olyan egyszerű emberek, hogy nem tudják megérteni a dolgot. A munkások egyszerű emberek, amilyen egyszerűeknek kell lenniBk, de ez a meghatározás egy kicsit lebecsülőnek hangzott.

To

• «>•*. « * » . mag}

• - 36 - j

_ — - — " —- ■ 1 " ■ —