1950. augusztus 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
76
( való megjelöléoe is egy oszloppal előobre került: ez mind formai érdes, eme ly á tartalmon nem változtat, ijruzalák elvtáranak alaposabban el kellett volna olvasnia a munka tervet, mielőtt a hozzászólásra jelentkezett, hogy hozz szólása minél reálisabb* legyen. Továbbraenőleg: a mezőgazdasági osztály munkájának jslon- tca fejlődését mutatja, hogy át tudunk térni a belterjes gazdálkodásra és lüCO holdon növény termelésre. Az állami irányítás azt is meghat 'ruzta nekünk, hogy Budapesten fejőtehenészeteket kell létesítenénk a tej ellátás megjavítása végett. Magyon sokat persze nea javítanak a tej ellátáson ezek a tehenészetek, de mindenesetre lépéseket teszünk vele arra, hogy legalább a cseeseuőtej-ellátás biztosi írva legyen. De ehhez is aok takarmányra van ssükeég és a taKerminyt most - sajnos - nem tudjuk biztosítani. Ebben az évben ál islábtn súlyos problémát jelentett a takarmány el látás és mér mos t gondolnunk kell arra, hogy a taktrmányellátást legslaub jövőre biztosítani tudjuk. Az öntözéses gazdálkodás továbbfej let ztése nemzetgazdasági szempontból rendkívül fontos, ue viszont rendklv;& nagy költ- rt-v séggel is Jár és pppen most tárgyal a Népgazdasági Tanács arról, hogy 12. millió forintos beruházást :spjunk. Ez a költségkeret alkalmas lesz arra, hogy vagy a csepeli ágbon, vagy Csillaghegyen qb Békásmegyeren ujaob öntözéses területeket állítsunk be növény- termelést. Ezekkel a területekkel bővülhet az s földterület, amelyen belterjes gazdálkodást folytathatunk. Amellett nem is csak az öntözeoea gazdálkodásról van itt szó, hanem s razárazteruolésrs is áttérünk a belterjes gazd "lkod ág bari, szórt, mert cntozőjoc. berendezéseink még nem elegendőek. A száraz belterjes gazdálkodás azt jelenti, hogy olyan zöldségféléket akarunk termelni, amelyek az öntözés ner.; kívánják, o/int amilyenek a burgonya, a bab, a borsó, a kukorica és a hüvelyesek. %- . - : - 30 - J
