1950. július 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

34

jelentőségű beruházásokkal foglalkozik. El tudnám képzelni azt,hogy a jelenlegi beruházó vállalatnak egy külön osztályát kellene életre hivni, amely a kiaebb jelentőségű beruházásokkal foglalkozzék. Persze nem lehet minden apróeágot a beruházó vállalatok nyakába aózni*

A személyzet túlságosan nagyra van méretezve. Tegnap megnézegettem egynéhány nagyobb beruházási vállalat összetételét.

Pl. a kereskedelmi Beruházási Vállalat, amelynek az ország területén többezerre menő beruházás* van, 14 mérnökkel dolgozik. A Dunai Vasmüvek beruházási vállalata, amelynek 400 milliós beruházási hitelösszege van, 20 mérnökkel dolgozik. Ugyanakkor a főváros meglévő beruház si vállalata, amely kb. 100-150 millió forintot fog beruházni, 50-60 fő miiszaki személyzettel dolgozik, ss az uj vállalat pedig még nagyobbra van méretezve. Ez semnikópen nem engedhető meg akkor, amikor a tervezés vonalán, a műszaki szakemberek tekintetében igen ezük a keresztmetszet.

ífa tehát ismételten azt javaalom, hogy ha ez a Javaslat bekerül a Népgazdasági Tanács elé, alapos indokolással menjen be, mert nem hiszem, hogy a Népgazdasági Tanács el fogja fogadni.

Philip Rudolf:Véleményem szerint azükeégea ez a beruházó vállalat. Van nekünk egy beruházó vállalatunk, amelyre a nagy munkák lebonyolítása hárul, tehát egy munkahelyen 20-14-10-5 millió forintos beruházás. Emellett a városi tanácsra van ruházva egy sereg - amint hallottuk, 205 - kisebb munka. Nyilvánvaló,hogy a nagy feladatoktól vonná el négy beruházó vállalatunkat s sereg apró feladat. Valóban alaposan meg kell indokolni s vállalat létesítését, de véleményem szerint a leghatározottabban ssükség van erre a vállalatra, annál is inkább, mert nem tartható fehn egy közigazgatási intézmény, amely ilyen beruházó munkákat végez éa meg kell mondanom, hogy nem jól végzi*- 27 - j

4 ■

► ------------