1950. július 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

30

véve igen na# összegű munkálatokét,

ia úgy számítom, hogy ennek az érnek a végéig 800-1000 munkahelyen kell munkát lebonyolítani. Lehet séges, hogy pénzben nem lesz több a volumen 200-250 milliónál, vagy talán még el eem éri ezt az összeget. A munkahelyek széteeettsége azonben, e sek epró munkahely rengeteg feladatot ró az ellenőrzésre, az elszámolásra éa a pámmtafc pénz} kiutalást végző szervekre. Az alakítandó vállalatnak az lesz a feladata, hogy özeket a munkákat állásos, éa as teozl szükségessé azt, hogy megfelelő müazakl létszámot biztosítsunk ^munkák lebonyolításához. ptuto* /

Én nem merném előre megmondani, hogy 44*40 fűből fog-a állni a létszám, auikor majd a likvidációa munkát elvégezték. A lik- vldéclós munkát feltétlenül el kell végezni, mert különben állandóan ballasztként húzza viasza a vállalat munkáját,

Elvileg én is helyesnek tartom, hogy minden csoportvezető vagy osztályvezető mellett ne legyen titkár. Természeteaen itt cosazK az elnevezés is. Az azonban, hogy a fontosabb vezető posztokon lévőknek legyen egy géplrónőjük, egészen természetes dolog, ez mindenhol Így van, ahol a foglalkozás szükségessé taazl.

Aa a séma, amelyet a létesítendő vállalatra készítettünk, teljesen azonos a meglévő beruház! vállalatunk sémájával, oaak keretében nagyobb} szerkezetében teljesen saonoz ezzal. Meglévő beruházó vállalatunkat pedig annakidején a vonatkozó rendelke- séaek értelmében szerveztük meg.

Döbrentei elvtár anő kérdezi, hogy loaz-o alaó határ? Alsó határként azt kívánjuk leszögezni - amit nem lehet összegszerűleg meghatározni - , hogy nem tartoznak a vállalat hatáskörébe azok a munkák, amelyak nam ütik mag azt a mértéket, melyet a karbantartó vállalwtok ie el tűdnek végezni. Hé tehát egy munka nem szorosan vett karbantartási munka, hacsak 10-50,000 forint értékű la,

^0